Tudomány

Eltűnőben van az Y-kromoszóma, mi lesz így a férfiakkal?

  • Szerző:nuus
  • 2018.01.29 | 14:22

A pasi-lét szimbóluma messze nem olyan már, mint korábban.

Az Y-kromoszóma egyet jelent „a” férfiassággal – melyről sajnos egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy fogy az ereje és a kitartása. Ez a DNS-molekula hordozza a SRY nevű, molekuláris főkapcsoló gént, mely elindítja a szexuális differenciálódási folyamatot. Ennek nyomán hím (XY) vagy nő (XX) embrió fejlődik majd ki, viszont alig tartalmaz más gént, illetve ez az egyetlen kromoszóma, amely igazából nem is létszükséglet. Ezért a nők vígan elvannak nélküle.

via GIPHY

Ráadásul az Y elég gyorsan is roncsolódik, mely a hölgyeket nem érinti, a maguk tökéletes X-eikkel; viszont a fiúk szuper X-e mellé már egy gyengécske Y sorol be. Ha a satnyulás ilyen ütemben folytatódik, akkor röpke 4,6 millió év múlva már mutatóban sem maradnak hímek. Ez persze még a ködös távolba vesző időpont, de ha összemérjük azzal, hogy Földünkön az élet 3,5 milliárd éve jelent meg, akkor a számok már mindjárt mást mutatnak.

Az Y-kromoszóma eleve nem olyan volt mindig, mint ahogyan mostanában ismerjük. Ha mondjuk a 166 millió évvel ezelőtti állapotára vagyunk kíváncsiak, akkor azt tudhatjuk, hogy az abban az időben élt, első emlősök esetében nagyon máshogy álltak a dolgok. A korai proto-Y legalább akkora méretű volt, mint az X, és teljesen ugyanazokat a géneket is tartalmazta, de az alapvető alaki különbség megvolt köztük. Az összes többi kromoszómából két másolatunk van, minden egyes sejtünkben, viszont az Y-t csak egyesével kapják a fiúk az apáktól.

via GIPHY

Az Y génjei ezért nem is keverednek, pedig az örökítő anyagok újrarendeződése minden nemzedéknek segít abban, hogy elkerüljék a káros génmutációkat. Az Y esetében ezek az előnyök kimaradnak, így a gének is roncsolódnak az idő múlásával, és a genom is megcsappan.

Ennek ellenére egy friss kutatás azt mutatta ki, hogy az Y is kifejlesztett pár meggyőző mechanizmust, hogy némileg megfékezze ezt a génvesztési iramot.

Copy + Paste

Egy dán tanulmány például 62 férfi génszekvenciáiból kihozta azt, hogy széles skálán mozog az a szerkezeti átrendeződés, mely az örökítő anyagot képes valamelyest erősíteni. Illetve egészséges sperma működést és kevesebb génveszteséget is találtak, amellett hogy egy szokatlan struktúrát állapítottak meg. Az oda-vissza olvasható szavak nyomán palindrómának nevezték el a jelenséget, mely a DNS-láncok tükörmondat-szerűségét jelenti: gondoljunk például a kajak, görög, stb. kifejezésekre. A tudósok szerint ez a jelleg védi az örökítő anyagot a további pusztulástól. Sok ilyen génátalakulást jegyeztek fel, melyek gyakorlatilag egy „copy-paste” folyamat termékei: így cserélődnek ki a károsodott részek a még épekre, sablonszerűen lemásolódva.

via GIPHY

De ez nem csak az ember esetében áll fenn: más fajok Y-kromoszómái is érintettek a kérdésben. Az emlősöknél is ezek a feljavított gének játszanak már kritikus szerepet a sperma előállításában, a rágcsálóknál ráadásul még a szaporulat nemét is befolyásolják. Egy másik tanulmány szerint az egerek a jó példák arra, hogy a másolt gének nagy számú előfordulása a természetes szelekció következménye.

via GIPHY

Abban a kérdésben, hogy végleg el fog-e tűnni az Y, a brit tudományos közösség is két táborra oszlik. Van, akik szerint fenn fog maradni, a másik csapat szerint pedig búcsút inthetünk ennek a DNS-molekulának. A bizakodók szerint az Y védekező mechanizmusaira érdemes ráhagyatkoznunk, hiszen eddig is megfelelően teljesítettek. A pesszimistább kutatók ezzel szemben úgy érvelnek, hogy már így is kötéltáncot jár az Y egy szakadék felett, melybe előbb-utóbb belezuhan.

Egy ausztrál professzorasszony ezt az utóbbi álláspontot osztja: Jenny Graves úgy véli, hogy hosszú távon a pusztulás elkerülhetetlen. Bár az sem kizárt, hogy az Y tovább tartja majd magát, mint ahogyan az elvárható lett volna.

via GIPHY

A La Trobe Egyetem munkatársnője 2016-ban publikálta azt, hogy a japán tüskéspatkány (Tokudaia muenninki) és az északi vakondpocok (Ellobius talpinus) már teljes eggészében elvesztette az Y-kromoszómáit, és ez a folyamat bizony szaporodási gondokat fog okozni. Szerinte még az is szóba jöhet, hogy emiatt teljesen új fajok fognak kialakulni.

A férfiak alkonya

Ha az Y el is tűnik, attól a fiúknak még nem muszáj kipusztulniuk. Még azok a fajok sem ítéltettek halálra, ahol mindkét féle DNS-molekula kiveszett már – a szaporodásra továbbra is képesek maradtak. Annyi történt, hogy az SRY főkapcsoló áttevődött egy másik kromoszómára, azaz az Y jelenléte nélkül is születtek hím utódok. Ez az új, nemet meghatározó kromoszóma viszont minden esetben újra el kell, hogy kezdje a teljes folyamatot.

via GIPHY

Az ember esetében egyelőre még szükséges az Y a normál reprodukcióhoz: viszont ha bizonyos technikákat bevetünk, akkor az érintett gének szerepe némileg csökkenhet. A génsebészeti eljárások átvehetik az Y feladatait, olyannyira, hogy akár azonos nemű, vagy meddő párok is gyermekhez juthatnak majd ezáltal.

Ettől persze még a jól bevált utódnemzést sem kell sutba vágni, bár a feltételezett tendencia többeket gondolkodóba ejtett máris. Egyelőre fogalmunk sincs, el fog-e valaha is tűnni az Y, de manapság még megteszi a hagyományos szaporodási mód alkalmazása. Viszont a sci-fikben vázolt, tenyésztett férfiak és magjuknak kiválasztott, női hordozói még odébb vannak, úgy pármillió évvel – nyugtat meg az IFL Science.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Életmód
A túlóra is olyan, mint a sör
  • szerző:nuus
  • 2022. 11. 30.