Több mint 5000 billió forintot nyerhetünk a párizsi klímaegyezménnyel

A héten új elemzés jelent meg arról, pontosan hogyan szorítható vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása a párizsi klímaegyezményben foglalt értékekre, és mi lehet a hatása annak, ha sikerül. A klímaegyezmény Barack Obama amerikai elnök mandátumának utolsó nagy eredménye volt. 2016 novemberében lépett érvénybe és első célja bőven 2 fok alatt tartani a globális felmelegedést.

A klímaegyezményt elfogadó országok ötévente összeülnek hogy ambiciózusabb célokat jelöljenek ki. Először azonban a mostaniakat kell elérni, amihez szükséges, hogy a globális szénkibocsájtás 2020-ig tetőzzön. A nemrég megjelent tanulmány többek között az ehhez szükséges lépéseket részletezi.

Az elemzés szerint a globális GDP körülbelül 0,4%-ára lesz szükség a célok eléréséhez, az ebből várható profit viszont 0,8% és 2% között mozoghat – az utóbbi 5451 billió forintnak felel meg. Az egyezmény betartása elsősorban a klímaváltozás emberi egészségre és lakhatási körülményekre gyakorolt hatásának megfékezése miatt hozhat hasznot. Rengeteg háború és migrációs válság köthető a teljes régiók éghajlatát és lakhatóságát befolyásoló globális felmelegedéshez és ezek a hatások várhatóan csak fokozódnak majd.