Tudomány

Mindenki lenyugodhat, a klímaváltozás nem hat a felhőkre

  • Szerző:nuus
  • 2017.05.08 | 16:13

A tudósok ezt benézték, a felhők megússzák – egyelőre.

15 évnyi műholdas megfigyelés után vonták le a NASA szakemberei azt a következtetést, hogy a Föld felhőzetében látványos változás mégsem mutatható ki – olvasható az amerikai űrügynökség oldalán. Azaz a felhők mennyisége és eloszlása nem mutat sem csökkenő, sem növekvő tendenciát. Ez az új tanulmány felülírja egy korábbi, tíz évet felölelő vizsgálat eredményeit, amely azt sugallta, hogy a felhők mintha egyre lejjebb helyezkednének el.

Bár arról írtunk már, hogy a színüket és az alakjukat változtatják a felhők, és ezért az utóbbi évtizedben, és 50 év után új felhőfajtát is bejegyeztek. Az Undulatus Asperatus új apokaliptikus felhőfajta kialakulásáért a tudósok már a klímaváltozást kárhoztatják, de úgy tűnik, a nagyobb folyamatok tekintetében, mint a magaságuk, és az összmennyiségük, még nem változtak.

Miért fontosak a felhők?

A felhők nemcsak hogy árnyékukkal hűtik a Földet, de szigetelő takaróként is védik otthonunkat. Hűtő hatásuk jelenleg a bolygónk minden részén érvényesül. De ahogyan a Föld melegszik, úgy tájanként eltérő alakzatokat vesznek fel, vastagságuk, fényességük és magasságuk is különbözik. Néha olyan módon, amelyeket a tudósok nem mindig tudnak megmagyarázni. Ugyanis ezek a változások gyorsítani és lassítani egyaránt tudják a felmelegedést. Ha pár bizonytalan tényezőt tisztázni tudnánk, az derülátásra adna okot, akár a klímaváltozást illetően is.

ezért egy komoly rendszer, a MISR nevű, képalkotó berendezés a Terra nevű műholdról gyűjtötte be az adatokat, kilenc kamera segítségével, így a bolygónk több látószögből is látszódott. A képeket négy – látható és infravörös-közeli hullámhosszon is – rögzítette, így a tudósok el tudták különíteni a felhők mennyiségét, típusát és magasságát is. Még 1999 decemberében küldték fel a Pasadenában épített MISR eszközt, és akkor mindössze hat évre terveztek vele.

Egy hiba a rendszerben

Öt éve Roger Davies, az Új-Zélandi Auckland Egyetem klímafizikus professzora elemezte a MISR első tíz évének adatait, és állapította meg, hogy

a felhők lejjebb ereszkedtek, ami szerinte az éghajlatváltozás egyik jele.

Most viszont a Journal of Geophysical Researchben közzé tettek egy új tanulmányt, melyben Davisék már az elmúlt másfél évtizedre alapozva újra elemezték az összes adatot. Olyan tényezőket is kerestek, amelyek azt láttatták, hogy az első években magasabb régiókban jelentek meg a felhők. Egy kivételével minden faktort kizártak, ez pedig a Terra műhold egyenlítő-átlépésével függött össze. A Terra, bármilyen pályán járt, mindig fix helyi időben haladt át az egyenlítőn: az eredeti terv szerint ez délelőtt 10.30 volt, de ehelyett 10.45-kor történt meg az áthaladás. Hogy visszaállítsák az eredeti elképzelésre, az operátorok lassan módosították a pályáját az első két év során.

 

Davies tisztában van azzal, hogy ez a változtatás nem számít a felhők esetében, hiszen délelőtt a légköri képződmények 15 perc alatt nem sokat alakulnak. Az új analízis során viszont észrevette, hogy más módon igenis beszámított ez a kis eltérés: csökkent az esélye annak, hogy a magasabban lévő felhőket megkülönböztethessék: a Nap ugyanis ritkábban tudott megcsillanni (sunglint). Ez a V-villanás akkor jelent csak meg a műhold képeken, amikor a napfény a Föld felszínéről pont a megfelelő szögben verődött vissza: azaz ha a földfelszín volna a V csúcsa, a két szára pedig a Nap és a műhold. A vékony, magasan levő felhőket könnyű kiszúrni a Nap megcsillanásakor; ezért van az, hogy az ekkor készült képeken nagyobbnak látszott az ilyen típusú felhők mennyisége.

A kutatók korrigálták az addigi V-villanásokat, illetve hozzáadták az újabb évek adatait is, és így már nem volt kimutatható számottevő eltérés.

 

A klímaváltozás mégis látszik

A felhők magasassági adatai mégis évről évre nagy változatosságot mutatnak, ami viszont összefügg az időjárás és a klímaváltozás kérdésével. A La Niña és az El Niño jelenségek erős hatással bírnak: a 2008-as La Niña például átlagosan 40 méterrel terelte lejjebb a felhőzetet, az El Niño viszont pont fordítva hatott. Ráadásul a déli félgömbön is eltérés mutatkozott az északihoz képest, ami jelenség további vizsgálódásokat igényel.

A légkör magától is sok variációt mutat, ezért Davies szerint még 15 év kutatás biztosan kell, hogy ha változásra utaló jeleket szeretnénk látni.

Annyit kijelenthetünk, hogy a felhők még a helyükön vannak, és ezen csak az El Niño és a párja szokott változtatni. Úgy tűnik, ezeket a hosszú távú mozgásokat még nem volt elég időnk megzavarni.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Időjárás
Új csapadékrekord született
  • szerző:nuus
  • 2023. 01. 10.