Tudomány
Ez igen, ezek a brazil csuklyásmajmok a saját Kőkorszakukat élik!
A Serra da Capivara Nemzeti Parkban zajlik ám az élet.
A Serra da Capivara Nemzeti Parkban olyan események szemtanúi lehettek kiváltságos kutatók, amelyekre minden régész vágyik. Kiderült ugyanis, hogy az ottani, vadon élő csuklyásmajmok már legalább háromezer éve vesznek igénybe kőeszközöket, hogy céljaikat megvalósítsák!
A távol Afrikától zajló, nem emberi maradványokkal foglalkozó feltárás rétegei igazolták azt a feltételezést, hogy a kisemlősök már jó ideje élnek a primitív szerszámokkal. Terméseket, magvakat törnek fel, akárcsak az elefántcsontparti csimpánzok, akik bő négyezer éve jöttek rá erre a módszerre. Viszont a brazil, nem emberszabású jószágok is nagy változatosságot képesek felmutatni – lehetőleg az ennivaló tulajdonságaihoz igazítják szerszámaikat.
Our new #PrimateArchaeology paper is out in @NatureEcoEvo. 3000 years of capuchin stone tool use at Serra da Capivara. @tfalotico @UCLarchaeology @BritishAcademy_ @TheLeakeyFndtn https://t.co/EnCwrPBPJC
— Tomos Proffitt (@tomosproffitt) June 24, 2019
Tomos Proffitt, a University College London szakembere szerint a rendkívüli leletek bizonyítják, mire képes ez az apró főemlős. A mai ember ősei – az Australopithecus afarensis és a Kenyanthropus platyops – az első csiszolt pengéket bő 3,3 millió évvel ezelőtt hasonló célra készítették. A kisemlősök pedig a kesudiót hámozzák meg, akár ökölnyi kövek segítségével is.
Our research on National Geographic (and with my photographs!) – These monkeys are 3,000 years into their own ‘Stone Age’ https://t.co/Io86hpy9sY via @NatGeoScience
— Tiago Falótico (@tfalotico) June 25, 2019
Tiago Falótico, a São Paulo-i Egyetem munkatársa szerint a helyi lakosok régóta tudják, milyen ügyesek a majmocskák. 2016-ban már 700 évvel ezelőtti lelettel is alátámasztották ezt az elméletet, majd még tovább ástak.
Új étrend?
Négy fázis után értek le a 3000 éves talajréteghez. De 560 évvel ezelőtt mintha történt volna valami: addig főleg az élesen lecsapó, vékonyabb kavicsokat használták, amivel gyakran mellé is ütöttek. A nyomokból ítélhetően ekkor még kisebb méretű eleségre fájt a majmok foga. Aztán elkezdtek feljönni a méretesebb kődarabok. Vagy étrendet változtattak, vagy egy új csoport foglalta el a korábbiak helyét? Esetleg a növényzet módosult volna?
Az biztos, hogy Kőkorszakról akkor beszélhetünk, ha az egyedek rendszeresen köveket használnak. De hogy ebből tovább fognak-e valaha is fejlődni ezek a majmok, arra még a National Geographic sem venne mérget.
After 28 days of fieldwork, a lot of data, and a few bruises, we are finalizing this data collection period. Many thank to all researchers involved! @tomosproffitt @olimendonca @LydieL23 @adrarry @elisa_bandini @neoprego @PesquisaFapesp @imprensa_each @cienciausp @UCLarchaeology pic.twitter.com/vSi6fT0qGu
— Tiago Falótico (@tfalotico) May 24, 2019
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.