Tudomány

A tudósok szerint a rosszindulat öregíthet, hiába vagy te a génlottó nyertese

  • Szerző:nuus
  • 2017.07.03 | 16:18

A Nobel-díjas kutató szerint a negatív hozzáállás roncsolhatja a DNS-ünket.

Belegondolni is hátborzongató: a gondolkodásmódunk hatással lehet a DNS-ünkre, állítja az Ideas.Ted.com.

A Nobel-díjas Elizabeth Blackburn és az egészségpszichológus Elissa Epel fejti ki, miért van az, hogy az egyik ember mintha mindig az élet napfényes oldalán járna, a másik pedig évtizedekkel öregebbnek néz ki, mint ahány éves.

Évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget az öregedés problémája, és mostanában a tudósoknak köszönhetően egyre inkább nyilvánvaló, hogy a gének összjátéka mellett a társas kapcsolatok, a környezet és az életstílus is meghatározza, hogyan múlnak el rajtunk az évek. Még ha különlegesen jó génkészlettel születtél is, akkor sem mentesülsz a gondoktól: az életformád befolyásolja, hogyan működhetnek a génjeid – képesek érvényesülni, vagy sem.

via GIPHY

A sejtjeink mélyén fellelhető, a genetikánk lényegét jelentő telomerek a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakaszok. Sapkaként védik a kromoszómát, hogy az örökítő anyagunk ne rojtosodjon ki. Minden egyes sejtosztódáskor rövidülnek, és a sejtek öregedésébe is beleszólásuk van. Ha már túl rövidek, akkor a sejt nem fog többet osztódni. És nem csak ez az egyetlen oka, hogy a sejt korosodik: más, olyan igénybe vevő tényezők is szerepet játszanak a folyamatban, amelyeket még nem tártunk fel tejes mértékben. Rengeteg laboros munka van abban, hogy eljutott az emberség odáig, hogy már meg tudjuk hosszabbítani a telomereket.

Ez azt jelenti, hogy az öregedés folyamatát képesek vagyunk lassítani vagy gyorsítani is, illetve még a visszafordítására is van esély.

Ami meglepte a tudományos közösséget, az az, hogy a telomerek nem csak a genetikai kód által adott parancsot hajtják végre, hanem figyelik is gazdájukat. Nem mindegy, mit eszel, de a kihívásokra adott válaszaid, a testedzéseid is számítanak, amellett a számtalan tényező mellett, amelyek sejtszinten befolyásolják azt, hogy idő előtt megöregedj. Hogy jó egészségnek örvendj, az szükséges, hogy támogasd sejtjeid megújulását.

A cinikus, rosszindulatú embereknek rövidebbek a telomerjei.

A tudósok rájöttek, hogy bizonyos gondolati sémák ártanak az említett génszakaszoknak. Ezek egyike a cinikusság, melynek jellemzője a heves düh és a bizalmatlanság mások iránt. Ez nem csak annyiból áll, hogy valaki utál egy hosszú sort kiállni a boltban, hanem így fortyog magában:

A másik vásárló szándékosan előzött meg, hogy kiüssön az engem megillető helyről.

Az ilyen típusú személyiségek gyakran érintettek szív- és érrendszeri megbetegedésekben, anyagcsere problémákban és a korai halál sem kizárt náluk. Emellett a telomerjeik is rövidebbek.

via GIPHY

Egy brit polgári szolgálatosokon végzett tanulmány mutatta ki, hogy azoknak a férfiaknak, akik rosszindulatúak voltak, ezek a génszakaszaik is kurtábbak voltak. A legbarátságtalanabb illetőkben 30 százalékkal inkább kombinálódott a rövid telomer a magas telomeráz szinttel (azaz egy olyan enzimmel, ami jó állapotban segít tartani a génszakaszt). Az enzim munkája ilyenkor már gyakran kudarcra van ítélve.

Ezek a férfiak nem az egészséges választ adták a stresszre. Ideális esetben egy nehézségre úgy reagál a testünk, hogy megugrik a kortizol szint és a vérnyomás, ami aztán hamar helyre is áll. Ehelyett, amikor ezek a szolgálatosok megpróbáltatásnak lettek kitéve, a diasztolés vérnyomásuk és a kortizon szintjük is tompa volt, mintha kiégtek volna. A szisztolés vérnyomásuk viszont emelkedett, de ahelyett hogy visszaállt volna rendes értékére, még sokáig magas maradt. A morcos férfiak kevés társas kapcsolatot és optimizmust tudtak felmutatni. A fizikai és lelki állapotuk is megviseltebb volt, keringési és ízületi panaszaik voltak, és gyengébb immunrendszerük.

via GIPHY

A nőknél nem ennyire elterjedt ez a fajta negatív beállítottság, így a szívbetegségek is jobban elkerülik őket, de némelyek pszichésen érintettek, például a depresszió révén.

Amikor aggódsz valamin, akkor a stressz még sokáig ráül a testedre

miután az azt kiváltó esemény már rég elmúlt. A pesszimizmus a második gondolkodási mód, ami negatívan hat a génjeinkre, és így, az egészségünkre is. Több tanulmány is kimutatta, hogy a keringési és daganatos betegségek gyorsabban kialakulhatnak az ilyen típusú személyiségeknél.

Ha rágódsz, azaz újra és újra előhozakodsz problémákkal – az a harmadik romboló mintázat.

Az eseményekre reflektálni egy természetes, és nem túl kellemes dolog, ekkor egy befelé pillantással elemezzük a történéseket. De a rágódás ezen túlmutat: egy rettenetes érzés, ami megoldást sosem hoz, csak újabb rossz gondolatokat szül. A vérnyomást, a kortizont és a szívdobogást is magasan tartja, és a bolygóideget sem hagyja nyugton, még akkor sem, amikor már a nehézség maga elmúlt.

via GIPHY

Egy stressz-kutatás során egészséges családgondozó nőket vizsgáltak. Kimutatták, hogy minél többet kattog valaki egy eseten, annál alacsonyabb a telomeráz szintje a CD8 immunsejtekben.

A negyedik káros hozzáállás az elfojtás

amikor a nemkívánatos gondolatokat és érzéseket megpróbáljuk száműzni. Daniel Wegener, a Harvard szociálpszichológusa Tolsztoj példáját említette, aki jegesmedvével alkalmazta a mi

Ne gondolj a krokodilra!

sorunkat. Az az átkozott állat egyfolytában ott lesz a szemünk előtt, nem fogunk tudni szabadulni a gondolatától. Wegener erre épített fel egy tesztsorozatot, és a jelenséget elnevezte ironikus hibának.

via GIPHY

Minél inkább szabadulnál egy gondolattól, az annál jobban magára vonja a figyelmedet. Ha száműzöd a tudatalattid mélyére a bántó érzéseket, akkor az sajnos vissza fog ütni – a folyamatos stressznek így kitett agy erőforrásai sem végesek. Emiatt a kognitív töltés miatt egyre nehezebb lesz lenyomni a problémás gondolatokat. Ez az elkerülő manőver is rövidíti azokat a telomereket, mert akár depresszióhoz is vezethet.

Az utolsó helytelen mintázat az elme elterelése.

A Harvard pszichológusai, Matthew Kllingsworth és Daniel Gilbert egy iPhone alkalmazást vetettek be a „boldogság keresésére”. Több ezer embert kérdeztek meg ez által, hogy mi az, ami foglalkoztatja őket, mi jár a fejükben és hogy elégedettek-e. A szakemberek azt látták, hogy az alanyok agya a napjuk felében teljesen máshol kalandozik: nem azzal törődnek, ami a feladatuk volna. Amikor nem arra gondolnak, amit tesznek, akkor nem is olyan boldogok, mint amikor belevetik magukat a munkába. Azaz, a negatív elkalandozás – tehát amikor olyasmikre gondolunk, hogy bárcsak máshol lennénk – boldogtalansághoz vezet.

Eli Puterman 250 egészséges, nem stresszes, 55-65 év közti asszony vizsgált, elkalandozás szempontjából. Két kérdést tettek fel nekik: az elmúlt héten milyen gyakran fókuszáltak teljesen arra a dologra, amivel foglalkoztak éppen, illetve hogy hányszor érezték úgy, hogy nincsenek a helyükön, vagy nem azt csinálják, amit kellene? Az elkószálóbb hölgyeknek átlagban 200-zal kevesebb bázispárja volt (egy átlagos 35 évesnek 7500, míg egy 65 évesnek 4800 telomer-párja van). Most nem számított, életük során mennyi stressz érte őket. Persze pár elkalandozó lehet egyszerűen csak kreatív is; de ha negatívan idézed fel a múltat, akkor esélyesebb, hogy boldogtalan leszel, és így több stressz hormonod is szabadulhat fel.

via GIPHY

A fent leírt negatív gondolati minták mind önkéntelenek, túlzóak és befolyásolóak. Elborítják az agyadat, és szemellenzőként szűrik a körülötted zajló eseményeket. De minél jobban a tudatában vagy a gondolataidnak, annál inkább meg tudsz szabadulni ettől a problémától. Nyilván nem fogsz búcsút mondani a gondolataidnak, de legalább tisztábban fogod látni őket.

A nagyobb gondolati tudatosság érdekében több meditációs formát is ki lehet próbálni, vagy az elmét és testet összehangoló tevékenységeket, például a hosszútávú futást gyakorolni.

A stresszel szembeni rugalmasság is elsajátítható, illetve az aggódást felválthatja az, hogy eszmefuttatásainkra úgy tekintsünk, mint amiket nem muszáj készpénznek vennünk.

Ne higyj el mindent, amit gondolsz.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló