Tudomány
A Húsvét-szigetek megint fejtörést okoztak a kutatóknak
Egy nemzetközi tudóscsoport most genetikai elemzésnek vetette alá több őslakos maradványait.
A Science Daily számol be arról, hogy régészeti genomvizsgálatnak vetettek alá olyan leleteket, amelyek a Húsvét-szigetek őslakosaitól származtak. A csontok DNS-eiből azt szerették volna kideríteni, hogy még azelőtt történt-e keveredés az itteni nép és a dél-amerikaiak között, mielőtt az európaiak megvetették volna a lábukat a partokon, 1722-ben.
Húsvét-szigetek és a rajta található, hatalmas kőszobor-fejek mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját, és ez alól nem képeznek kivételt a tudósok sem. Még mindig nincs meg a pontos válasz arra, hogy mikor és hogyan lett lakott ez a szigetcsoport, és főleg, hogy kik által.
Egy újabb kutatás indult, hawaii, holland és amerikai részvevőkkel, melyet a UC Santra Cruz vezetett. A kaliforniai egyetem nemzetközi csapata azt a témát szerette volna ismét körüljárni, miszerint még korábban keveredhettek dél-amerikai kalandorok az itteni néppel, mint ahogyan az európaiak partra szálltak volna.
Lars Fehren-Schmitz amerikai antropológia professzor egy új tanulmányban tette közzé eredményeiket, mely a Current Biologyban jelent meg.
Öt elhunyt személy maradványait vették górcső alá, amely csonttöredékek egy 1980-as ásatás során kerültek elő, majd vándoroltak át az osloi Kon-Tiki Múzeum gyűjteményébe. A vizsgált darabkák egyike sem tartalmazott 200 milligramnál több anyagot, de azt meg lehetett belőlük állapítani, hogy hárman az európaiak érkezése előtt éltek, ketten pedig 1722 utániak.
Semmilyen jelét nem találtuk annak, hogy az őslakosok génjei keveredtek volna a dél-amerikaiakéval. Ezen mi magunk is meglepődtünk. Pedig rengeteg kézenfekvő magyarázat áll rendelkezésre jelenleg, ezért véltük úgy, hogy hamar rá fogunk bukkanni a közvetlen bizonyítékra is.
Az antropológusok heves harcokat vívnak abban a kérdésben, hogy a csendes-óceániak mennyire léptek kapcsolatba a fent nevezett kontinens népével. Egy korábbi tanulmány azt sugallta, hogy a Húsvét-szigetek mostani lakosaiban található olyan genetikai nyom, amely az amerikai őslakosoktól származik. Azok a kutatók úgy vélik, hogy a népek keveredése 1280 és 1425 közé tehető. Fehren-Schmitz volt az első, aki régészeti genetikai vizsgálattal kívánta ellenőrizni ezt a hipotézist. Viszont az eredményei egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a keveredés 1722 után következhetett csak be.
Rabszolgaság, bálnavadászat, tömeges deportálás és hasonló események követték az európaiak megérkezését, és ezek az idők nem múltak el nyomtalanul a helyiek génállományát tekintve sem.
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy egyáltalán nem volt korábban semmilyen keveredés. Jóval bonyolultabb az ügy, mint ahogyan azt korábban feltételeztük.
összegzi Fehren-Schmitz, aki tisztában van azzal, hogy legfrissebb kutatásuk egy kérdést megválaszolt, de számos problémát továbbra is nyitva hagyott. A tudós megőrződött biológiai maradványokból származó DNS-láncokat vizsgál a laborban, azért, hogy molekuláris fejlődési folyamatok nyomait keresse bennük. Régi korok embereinek az idők során bekövetkező eltéréseit és kapcsolódásait kutatja, azaz hogy a kulturális és a biológiai erők milyen módon formálták az emberi génállományt sokfélévé.
Ez a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, mennyire fontos, hogy egy leletet genetikai szempontból is megvizsgáljunk. Így igazolhatunk vagy cáfolhatunk feltételezéseket, melyek az emberi populáció változásait érintik. Evidens, hogy a jelenleg itt élők ereiben dél-amerikai vér is csörgedezik, de most már az is biztos, hogy az őslakosokra ez nem volt igaz. Az eredeti kérdés továbbra is fennáll: mikor változott meg a Húsvét-szigeteki emberek génállománya?
Azt sem tudjuk, mikor népesült be egyáltalán a moai-szobrokról híres környék. A legközelebbi lakott sziget innen 2000, míg Chile 3500 kilométerre található. Archeológusok szerint Polinézia és Amerika között feltételezhető, hogy volt már vízi közlekedés, mely alkalmat adhatott a népek vegyülésére. De a hipotézis még nem bizonyíték, figyelmeztet a professzor.
Még rengeteg munka vár ránk. Ki kell derítenünk, mikor esett meg az ominózus keveredés, illetve azt is szeretnénk tudni, pontosan melyik amerikai népcsoport által. Lenyűgöző az itteni népesség dinamikája, ezért a környező szigetek maradványait is szeretnénk átvizsgálni, már ha szert tudunk tenni régi csontokra.
Ez a tanulmány még azt is megmutatta, hogy hasznos dolog a már korábban vizsgált, múzeumban őrzött leleteken újszerű módszereket, teszteket lefuttatni. Főleg, hogy a trópusi éghajlaton az állagmegóvás nehézkes, ugyanis a csonttöredékek felpuhulnak.
Az utóbbi öt évben óriásit fejlődött a technológia, ezért érdemes újra tanulmányozni olyan régi mintákat is, amelyekből eddig nem sikerült még kinyernünk DNS-t.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
