Tudomány
Egy génhiba miatt bukott 420 millió dollárt a tejipar
A leghíresebb holstein bika génkészlete egy ritka, de halálos mutáció lehetőségét is magában hordozta. Egy olyan állatnál pedig, aminek kétmillió dédunokája van, a ritka mutáció is nagy számokat eredményez.
Pawnee Farm Arlinda Chief csodálatos bika volt, a leszármazottai sokkal több tejet adtak, mint a többi bika leszármazottai. 16 ezer tehenet nemzett, 500 ezer unokája van, a dédunokák száma pedig 2 millióra rúg – írja a The Atlantic. A csodálatos bika génállománya teszi ki ma a holstein tehenek génállonányának 14 százalékát, ezzel a legnépszerűbb vérvonalnak számít a holsteinen belül.
A remek tejtermelő képesség viszont csak az egyik sajátossága volt a Pawnee Farm Arlinda Chief-féle vérvonalnak. Az örökségei közé tartozott egy halálos mutációra való hajlam is, ami
mostani becslések szerint 500 ezer vetélést okozott a tehenek között, ezzel pedig 420 millió dollárnyi veszteséget termelt a tejiparnak.
Hatalmas nyereség
A Chief-vonal még így is vastagon nyereséges. Harmincmilliárd dollárnyival több tejet termelt az iparág az elmúlt 35 évben, mint a Chief-gének nélkül tette volna. Ma egy átlagos tehén négyszer annyi tejet ad, mint 1960-ban tették. A tejipar pedig egy ideje nagyon tudományosan, adatelemzéssel megtámogatva keresi a jó adottságú vérvonalakat. Régen egy bika “tesztje” az volt, hogy több tehénnel pároztatták, felnevelték a borjakat, majd a felnőttkor elérése után megvizsgálták mennyi tejet adnak. Ma erre vannak pár száz dolláros genetikai tesztek és nem kell éveket várni.
Chiefnek, illetve tulajdonképpen a Chief-géneknek, még egy szerencséjük volt. A remek bika a mesterséges megtermékenyítés és a sperma fagyasztásának elterjedése után született. A tejipar pechje viszont, hogy a modern genetika előtt történt mindez, ezért tartott ilyen sokáig, hogy a halálos mutációra való hajlam kiderüljön.
A hiba megtalálása maga egy genetikai detektívtörténet. Az Amerikai Földművelésügyi Minisztériuma (USDA) genetikusainak tűnt fel, hogy van egy gén ami annak ellenére sem fordul elő kétszer a tanulmányozott genomban, hogy sok állat anyai és apai ágon is Chief-génekkel rendelkezik. További szakértők bevonása kellett, hogy megtalálják a bűnőst, egy olyan szekvenciát, amit egerek esetében már tanulmányoztak, és bebizonyosodott, hogy halálos mutációt okoz. Ma már tudnak szűrni a hibás génre, hogy elkerüljék a vetélést.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
