Tudomány
Nem vagyunk okosabbak a neandervölgyieknél, szimplán csak túléltük őket
A neandervölgyi emberek több mint 300.000 évet töltöttek a Földön Európa és Ázsia területén. Szerszámokat és ékszereket gyártottak, na meg menő festményeket készítettek barlangok falaira. Törődtek a betegekkel és az idősekkel, sőt, feltehetőleg kezdetleges fogászattal is foglalkoztak. Mindaddig, amíg a Homo sapiens, azaz a mai ember fel nem bukkant. De miért haltak ki a neandervölgyiek nem sokkal azután, hogy az emberek elkezdtek özönleni Afrikából? Ennek járt utána Oren Kolodny, és Marc Feldman, a Stanford két professzora.
A legtöbb kutatás szerint volt valami rossz a neandervölgyiekben, vagy csak nem volt meg bennük a kulcs a túléléshez, mint bennünk. Talán nem voltak ellenállóak egy betegséggel szemben, vagy nem tudtak elég gyorsan alkalmazkodni egy klímaváltozáshoz. Lehet, hogy a Homo sapiens jobban tudta őrizni a területeit, és innovatívabb volt az élelemszerzésben. Rengeteg kutató vizsgálja most is a dolgot, viszont Kolodny és Feldman egy új nézőpontból vizsgálják.
Mindenki csak azt vizsgálja, hogy miért vezetett az egyik faj megjelenése a másik kihalásához.
– mondta Kolodny, és hozzáfűzte: lehet, hogy szó sincs erről. Állítása szerint a neandervölgyiek nem azért haltak ki, mert az emberek megjelentek. A kutatópáros létrehozott egy szimulációs programot azzal a céllal, hogy ezt kiderítsék.
Több ok volt szükséges ahhoz, hogy kipusztuljanak
A neandervölgyiek 400.000 éve jelentek meg Európában, és békésen éltek addig, amíg ezelőtt körülbelül 51.000 évvel megjelentek az első, anatómiailag modern emberek, és folyamatosan egyre többen érkeztek Afrikából. Ezután több mint 10.000 évig egymás mellett éltek addig, amíg ki nem haltak a neandervölgyiek. A két tudós ezt a jelenséget vizsgálta a szimuláció során, amit számtalanszor lefuttattak. Ezek során több lehetőséget is megvizsgáltak, változtatták a neandervölgyiek, és az emberek számát is, de a legtöbb eset a neandervölgyiek kihalásával végződött, maximum 12,000 éven belül.
A szimuláció nem bizonyítja, hogy nem volt valamilyen klímaváltozás, vagy genetikai előny az embereknél, de azt igen, hogy ezek nélkül is ugyanez lett volna az eredmény.
Wil Roebroeks, A leideni egyetem professzora reflektált a kutatásra: Kolodny és Feldman kutatása egy vágányon fut más kutatásokkal, amik ugyanezt vizsgálták. Ezeknek is az a lényegük, hogy a fajok természetüknél fogva nem akarták elpusztítani egymást, csak a saját túlélésükért küzdöttek, eszükben sem volt azért harcolni, hogy ők legyenek az evolúció következő lépcsőfoka.
Persze úgy tudjuk, hogy vadászat módszerei miatt elég sok fajt irtott ki egyébként az ember, mint a mamutokat, amiknél a hajtóvadászat módszere jócskán hozzájárulhatott a kipusztulásukhoz. Azonban a mamutok sem csak amiatt tűntek el, hogy az ember szakadékba hajotta a megriadtt állatokat, így teljes csordákat semmisített meg. A változó éghajlat miatt kevesebb táplálékhoz jutottak, így eleve az egyedszámuk is csökkent. Az emberek vadászata csak hozzájárult az eltűnésükhöz.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
