Tudomány

Grúziában készülhetett a világ legrégebbi bora

  • Szerző:nuus
  • 2017.11.14 | 13:02

Nyolcezer éve, a Kaukázus lankáin szüretelték a szőlőt, amelyből a nedü készült. Na, erre inni kell!

Emelhetjük poharunkat Grúziára, ugyanis kiderült, hogy innen származik a bor, mint olyan. Európa és a Közel-Kelet között, a Dél-Kaukázus lejtői kiválóan alkalmasak arra, hogy bőven termő szőlőültetvényekkel népesítsék be a lankákat az ottaniak. Hogy mióta tehetnek így, arra egy hétfőn közzétett tanulmány világít rá, melyben fazekas edényeket elemeznek tudósok. Két grúz területről származnak a leletek, a Kr.e. 6000 körüli időszakból, melyek arra utalnak, hogy az eurázsiai szőlő ilyen felhasználása itt kezdődhetett meg.

A bor koráról van szó. Mi nyolcezer éves bizonyítékot találtunk.

állítja Patrick McGovern, a molekuláris régészettel foglalkozó szakember. A Pennsylvaniai Egyetem munkatársa a tanulmányban rávilágít, hogy eddig iráninak gondolták a legősibb borokat. De aztán Kína beelőzött, ahol hétezer éves italerjesztési hagyományokra bukkantak – igaz: rizs, méz, galagonya és vadszőlő tartalmú koktél formájában. Most viszont, Grúziában teljes egészében szőlőből készült bor nyomaira találtak, ami ráadásul még ezer évvel korábbi is.

A bor története átitatja az ország történelmét, ahol az ünnepi pohárköszöntőknek is kifinomult hagyománya van. Voltak már eddig is bizonyítékai a szőlőszármazékok itteni fogyasztásának - a középkorból, a görög-román érából, és a bronzkorból is. A néhai Szovjetunió kedvenc bora is innen származott. David Lordkipanidze, a Grúz Nemzeti Múzeum igazgatója, aki a tanulmányba is besegített, hozzáteszi:

Mindig is sejtettük, hogy már a kőkorszakban is borászkodhattak errefelé, de bizonyítékot most sikerült rá találnunk.

Két, neolit korból származó falu romjait kezdték feltárni, a főváros, Tbilisi közelében, és arra jutottak, hogy abban az időben hatalmas, kerek cserépedényekben tarthatták a szeszes italokat. A földbe ásott, 300 literes tartályokba nagyjából 400 üvegnyi bor fért. Ez az erjesztési eljárás ma is még fenntartja magát Grúziában.

A csapat jó pár, ilyen óriási korsó szilánkjainak vegyi elemzése alapján arra jutott, hogy ezekben valószínűleg bort tárolhattak. A darabokba ugyanis beivódott a borkősav, az almasav, a borostyánkősav és a citromsav is. Ez a négyféle anyag együtt csak a szőlőből készült bor jellemzője.

A szénizotópos kormeghatározás kimutatta, hogy minimum 5800 évvel időszámításunk előttről valóak ezek a leletek. Illetve még ősi szőlőpollent és kőkori muslinca-maradványokat is sikerült azonosítani. DNS vagy pigment hiányában sajnos azt nem lehet megállapítani, hogy vörös- vagy fehérborról lehetett inkább szó.

 

Az sem kizárt, hogy „csak” mustot vagy gyümölcslevet készítettek az akkoriak, de az edények gazdag díszítettsége arra utal, hogy valami nagyon fontosat tarthattak bennük.

véli a csapatból Stephen Batiuk, egy torontói régész. Robert DeSalle molekuláris biológus, a Bor történetéről szóló könyv szerzője olyannyira meggyőzőnek látja a friss felfedezést, hogy hajlandó újraírni művének idevonatkozó fejezetét is.

Andrew Waterhouse kaliforniai borkémikust is meggyőzték a tanulmány állításai: a borostyánkősav jelenléte szerinte is erjesztési folyamatokra utal. Illetve hozzátette, hogy az emberiség és a bor flörtje időtlen idők óta folyhat: őseink még állatbőr-tömlőkben is tarthatták a becses nedűt, míg a fazekasság nem terjedt el. Viszont a korsódarabok adják kézzel fogható nyomait annak, mióta is lehetünk becsípve.

Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
NYTimes
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Neked ajánljuk

Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
A következő cikkek betöltése folyamatban...