Tudomány
Nem bírod a csámcsogás, vagy a kréta hangját a táblán? Brit tudósok szerint mizofóniás lehetsz!
Ha a mindennapos zörejek kikészítenek, akkor annak a hangdüh lehet az oka.
Ha egy olyan közönséges nesz, mint a rágás, kikészít, akkor annak a hátterében mizofónia állhat. Egy idei tanulmány írja le ezt a rendellenességet, amelyet bizonyos agyi szerkezeti eltérésekből lehet levezetni. A koponyán belül az érzelmek szabályozásáért felelős terület főleg az érintett.
A Current Biologyban közzétett dolgozat szerint bizonyos hangok a mizofóniásoknál előidézhetnek pszichológiai válaszokat, akár hevesebb szívdobogás vagy izzadás formájában is. Az elnevezés 2001 óta létezik, és magában foglalja bizonyos hangok gyűlöletét. Sukhbinder Kumar, a Newcastlei Egyetem neurológiai intézetének vezető kutatója szerint
Az ilyen ember nem szükséges, hogy minden egyes hangtól irtózzon. Csak pár zaj váltja ki belőle az erős, negatív érzelmi reakciót.
Ilyen lehet például az, ha valaki a tollát nyomkodja, és a csattogástól égnek áll a hajunk, vagy az evéssel és ivással járó zörejek, melyek agyra tett hatásait vizsgálta a csoport.
Érdekelt minket ez a téma, mert már tudtunk pár ilyen klasszikus, közutálatnak örvendő hangról, például ahogyan a kréta vagy a köröm serceg az iskolai táblán.
De hogy a teljesen átlagos zajokra is heves indulati reakció érkezzen, az egy család vagy személy életét is alaposan megkeserítheti. Azon túl, hogy nehéz diagnosztizálni ezt az állapotot, még korábbi adatok sem álltak rendelkezésre, nagyjából mennyi embert érinthet ez a probléma.
A BBC beszámol arról, hogy egy MRI-s hangvizsgálat után jött a kutatás ötlete: Kumar egyre több emailt kapott emberektől, akik bizonyos zajokra panaszkodtak. Négy személyt be is hívott a klinikára.
Megdöbbentünk, mennyire hasonlóak a tüneteik és a reakcióik. Alaposan kikérdeztük őket, ez adta a kezdő lökést a tanulmány elkészültéhez.
Háromféle hangot különítettek el. Az első kategóriába tartoznak a csak a mizofóniások számára kínokat okozó zajok: evés, ivás, légzés. A második a valóban zavaró hangok csoportja: sikítás, gyereksírás. A harmadik a mindenkire nézve teljesen ártalmatlan neszeké, mint például az eső hangja.
Két külön csoportnak játszottak le hangokat a fenti besorolás alapján, MRI eljárás közben. A húsz mizofóniás és a 22 tünetmentes személy agyi aktivitása volt, hogy eltérést mutatott, ahogyan a keringésük és a bőrük reakciója is.
A mindenki számára bántó zajok esetében nem volt különbség, viszont az első kategóriás hangoknál merőben más volt a helyzet:
Amikor a mizofóniások meghallották a csak számukra rettenetes hangokat, nagyon idegesek lettek, és ki akartak szállni a szituációból. Az anterior insula cortex teljesen felpörgött náluk.
Az agykéreg ezen része felel az érzelmek kialakulásáért és a közérzetünkért is. Szorosan kapcsolódik a megszerzett tapasztalatokat előhívó agyterülethez is, mely a döntéshozatalban vesz részt, illetve az érzelmek szabályozásáért és feldolgozásáért felelős agyi régiókkal is összeköttetésben áll.
Miren Edelstein, a San Diegoi Egyetem szakembere, akinek ugyanez a kutatási területe, meg van elégedve kollégája eredményeivel:
Kumar kutatása alaposan körüljárta a mizofónia idegrendszeri mechanizmusát. Nagyban segít megérteni ezt az eddig mellőzött jelenséget.
Az Albany Egyetem részéről Ewan McNay professzor megemlíti, hogy mi van akkor, ha bárki lehet érzékeny valamilyen hangra: a mizofóniások pechükre pont a hétköznapi zajoktól borulnak ki. Ha találnának egy olyan, bántó hangot, akkor egy nem mizofóniás ember agyi tevékenysége is hasonló volna?
A nottinghami specialista, David Baguley bizakodó: szerinte a kezelésen kellene dolgozni, melyhez ez a kutatás egy fontos lépést jelentett.
Illetve még az a kérdés is megválaszolásra vár, hogy mi okozza a rendellenességet: biológiai, genetikai eredetű, vagy a korai fejlődési tapasztalatok miatt alakul ki ez a különleges agyi szerkezet?
Egyelőre még rejtély számunkra, hogyan jön létre és fejlődik ki ez a tünet,
összegzi Kumar is.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
