Érdekes
6 meglepő dolog, ami hatással van az álmaidra
Most, hogy az év utolsó pár napja végre alkalmat kínál a pihenésre is, végre tudsz nagyokat aludni. Több alvás = több REM-ciklus = több álom, de egyáltalán nem mindegy, hogy ezeknek a minősége milyen. Íme, néhány meglepő dolog, ami az álmaidat befolyásolja.
A kedvenc alvópózod
A kedvenc alvópózunk az, amibe lefekvés előtt helyezkedünk, és amiben reggel felébredünk. Természetesen lehet, hogy ezek között tíz másik pozitúrát is kipróbálunk, de a fő hangsúly azon a pózon van, amelyben az éjszaka nagy részét töltjük. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy ez micsoda: egy Hong Kong-i felmérés szerint a hason fekvők gyakrabban élnek át forró, erotikus álmokat, mint a többiek. Ennek oka – a tudósok szerint, legalábbis – egyszerű: ilyenkor a nem szerveink surlódnak az ággyal, az arcunk is nyomás alatt van. Egy török kutatás ezzel szemben arról számolt be, hogy akik szívesen alszanak a bal oldalukon, gyakrabban találkoznak a nyomasztó, sötét rémálmokkal is, míg a jobb oldalukon szunyálók általában kipihenten, frissen ébrednek, s gyakran kevesebb alvásra is van szükségük, mint a többieknek.
A gyerekkori zeneiskolai élmények
A Firenzei Egyetem alváskutatói felfedezték, hogy minél fiatalabb korban kezd zenét tanulni az ember, annál valószínűbb, hogy a muzsikaszó az álmaiban is szerepet kap. Ennek oka az, hogy a zenetanulás korai szakaszában a gyerekek agya fogékonyabb, így akkor is előjönnek álmaikban zenei megoldások, ha egyébként nem számítanak különösebben tehetségesnek e téren. A kutatók arra is rájöttek, hogy álmunkban aktív „zeneszerzők” vagyunk: álmaink soundtrackjének 28 százaléka olyan zenemű, amelyet még soha nem hallottunk!
Az, hogy mit ettünk lefekvés előtt
A szakértők szerint nem egészséges közvetlenül a lefekvés előtt enni, hiszen álmunkban a szervezetünk lassabban dolgozza fel az elfogyasztott ételt, ami azt jelenti, hogy reggel nem tudunk azonnal vécére menni, s a végtermék így a kelleténél hosszabb ideig terheli a szervezetünket. A Montreal-i Egyetem friss felérése szerint pedig a tejtermékek kimondottan meg is nehezítik az éjszakánkat: miattuk találkozunk ugyanis a legtöbbször élénk, valóságosnak tűnő álmokkal. Különösen a sajtok veszélyesek e téren, állítják: míg a mozzarella könnyed, színes álmokat hoz, a dán kéksajt az abszurd rémálmok világába hoz meghívót. Hihetetlen, ugye? Egyes vélemények szerint a jelenség egy igen enyhe laktóz-intolerancia számlájára írható, amely ébren ugyan nem okoz panaszokat, de az éjszakai lelassult állapotban meg megterheli a szervezetet.
Az alvásrended
A Nielsen felmérése szerint az éjszakai baglyok – különösen a nők – gyakrabban találkoznak rémálmokkal. Az egyik magyarázat szerint ennek az az oka, hogy a későn fekvők több rövid REM-ciklust élnek át, ami lényegesen több lehetőséget ad az álmodásra, s így – a nagy számok törvénye alapján – a rémálmok is gyakoribbak. Egy másik vélemény szerint, aki később dől ki, az kevesebbet is alszik, tehát nagyobb valószínűséggel ébred vekkerhangra, ami szintén extra stressz forrás, tehát a rémálmok melegágya. Ezzel együtt a kutatók egyetértenek abban, hogy a nyomasztó álmok oka elsősorban a hangulati ingadozásokban és a depresszióban gyökerezik.
A játékstílusod
Jayne Gackenbach, a kanadai Grant MacEwan Egyetem pszichológusa felfedezte, hogy a nagy gamerek gyakrabban álmodnak összetett, élénk, mozgalmas világot maguk köré az éjjel. Ennek oka az, hogy az online játékok megtanítanak manőverezni egy virtuális világban, s ehhez igen hasonló terepet kínálnak az álmok. Így aztán nem csak az éjszakai képek intenzitása erősödik fel, de egyúttal a kontroll és a tudatosság is jobban előtérbe kerül. A gamerek tehát könnyebben elsajátíthatják a tudatos álom technikáit is, mint a többiek.
Az az egy dolog, amitől a legjobban félsz
Ha hívatlan gondolatok támadják meg az elmédet, amelyeken inkább eltolsz magadtól, azok igen gyakran az álmaidban törnek utat maguknak. A frankfurti Goethe Egyetem vizsgálódása szerint ennek oka egyszerűen az, hogy álmodban nem aktív az agyad prefrontális kérge, ami éber állapotban tudatosan szelektálja az impulzusokat, így az is felszínre kerül, amit inkább elnyomnál magadban. Érdekes volt a kutatás, amely a feltevést ellenőrizte: az önkénteseknek egy bizonyos, előre meghatározott gondolatot kellett elnyomniuk magunkban öt percen át elalvás előtt, majd beszámolni arról, hogy a dolog megjelent-e az álmukban: kilencven százalékuknál igen. Freud egyébként – jóval a fenti kutatás előtt – úgy vélekedett, hogy minél jobban elnyomsz magadban egy érzést, gondolatot, késztetést, annál valószínűbb, hogy a dolog megjelenik az álmodban, hiszen a tudatos szintről így a tudattalanba taszítottad azt.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
