Európa vizeit nyírja a szennyezés – valóban ennyire rossz a helyzet?

Európa vizeinek egészsége nem éppen jó mostanra. A szakemberek szerint ideje komolyan foglalkozni a vegyi szennyezéssel, tenni ellene.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint Európa felszíni vizeinek csak egyharmadáról mondható el, hogy jó az egészségük.

Európa folyóira, tavaira és part menti vizeire – valamint az általuk támogatott ökoszisztémákra – súlyosan hatnak a vegyi anyagok – figyelmeztet az ügynökség. A szénüzemekből származó levegőszennyezés és a mezőgazdaságból jövő rovarirtók számítanak a legfőbb bűnösöknek.

Az éghajlatváltozás, a túlzott vízhasználat és az élőhelyek degradációja szintén kulcsfontosságú fenyegetést jelent.

Vízhiány lehet a vége, ha nem javul a helyzet

Amennyiben nem tesznek intézkedéseket az édesvíz-ellátás ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására, Európa komoly vízbiztonsági kihívásokkal nézhet szembe. A kontinens területének már most 20 százalékát – és a lakosság 30 százalékát – érinti a vízhiány.

„Európa vizeinek egészsége nem jó. Vizeink példátlan kihívásokkal néznek szembe, amelyek veszélyeztetik Európa vízbiztonságát”

– hangsúlyozta Leena Ylä-Mononen, az EEA ügyvezető igazgatója.

Olvasd el ezt is: A vízhiány megállítása nem lehetetlen – ezek a legjobb praktikák

Az „Európa vízállapota 2024” című, nemrég közzétett jelentés is kiemeli, hogy jobb árvízkockázat-kezelésre van szükség az emberi életek, az ökoszisztémák és a gazdaság védelme érdekében.

Európa a vízminőség javítására vonatkozó határidőket nem tartotta be.

Az EU Víz Keretirányelve értelmében az európai folyóknak, tavaknak, átmeneti, part menti és felszín alatti vizeknek már 2015-re „jó kémiai állapotot” kellett volna elérniük.

Az EEA szerint 2010 óta csekély előrelépés történt, 2021-re Európa felszíni vizeinek mindössze 29 százaléka ér el jó kémiai állapotot – vagyis nem túlzottan szennyezett. Mindössze 37 százalékukról mondható, hogy jó vagy magas az ökológiai állapota.

Ez meglehetősen rossz hír a kontinens vízi élőhelyei és a bennük élő fajok számára.

A hosszú élettartamú szennyező anyagok – például a higany – részben felelősek a lassú javulásért.  Nélkülük ugyanis a felszíni vizek 80 százaléka jó állapotot érne el.

A tagállamoknak azonban sikerült elkerülniük a további állapotromlást a vegyi szennyezés elleni küzdelem révén, ami javította egyes fajok, köztük a kagyló és a rákfélék kilátásait.

Az európai ivóvíz kétharmadát adó felszín alatti vízkészletek valamivel jobban teljesítenek, 77 százalékuk jelenleg jó kémiai állapotban van, 91 százalékuknak jó az ellátása a jelentésben szereplő 19 EU-országban, valamint Norvégiában.

Európa vizei és a mezőgazdaság

A mezőgazdaság kulcsszerepet játszik a felszíni és a felszín alatti vízkészletek leromlásában is. Ennek oka a túlzott vízhasználat, valamint a túlzott tápanyagok és növényvédő szerek talajba kerülése, amelyek aztán beszivárognak a vízkészletekbe.

A vízfelhasználás csökkentése, valamint a fenntarthatóbb és ökológiai gazdálkodási eljárásokra való átállás jelentős javulást hozhat, azonban a fogyasztók vásárlási és étkezési szokásainak megváltoztatását is szükségessé tenné.

A szén elégetése energiaforrásként – amely higanyt bocsát ki a levegőbe – a felszíni vizek másik jelentős szennyeződési forrása.

Bár már nem engedélyezett a felhasználása, egy másik hosszú élettartamú szennyező anyagnak számítanak a brómozott égésgátlók, amelyek szintén megmaradnak a felszíni vizekben.

Hogyan menthetjük meg Európa vízkészletét?

Az EEA jelentése felszólítja a EU-tagállamokat, hogy 2030-ig csökkentsék a felére a tápanyagveszteséget és a rovarirtók használatát.

Javasolja továbbá, hogy természetalapú megoldásokat használjanak a vízvisszatartás fokozására és az intenzív esőzések lefolyásának lassítására, az árvizek leküzdésére.

Ez magában foglalhatja a gátak és csatornák eltávolítását a folyók szabad áramlásának támogatása és a természetes élőhelyek, például a vizes élőhelyek és a tőzeglápok helyreállítása érdekében.

Amellett, hogy javítják a vízminőséget, ezek az ökoszisztémák tárolhatják a szenet és mérsékelhetik a szélsőséges időjárás hatásait.

Mivel az éghajlatváltozás továbbra is megzavarja az időjárást és nyomást gyakorol a vízkészletekre, Európának sürgősen módosítania kell vízgazdálkodási gyakorlatát – figyelmeztet a jelentés.

Ennek magában kell foglalnia a vízfelhasználás csökkentését és a vízhatékonyság javítását a szivárgás elleni küzdelem, a víz újrafelhasználásának növelése és a fogyasztást csökkentő eszközök használata révén.

A víz mennyiségének és minőségének jobb nyomon követése az egész kontinensen segíthetné a tagállamokat a víztakarékossági célok kitűzésében és betartásában.

A jelentés azt is sugallja, hogy a víz árának emelése ösztönözheti az erőforrások tudatosabb felhasználását, miközben finanszírozza a rendszerfejlesztésbe történő beruházásokat.

„Meg kell dupláznunk erőfeszítéseinket értékes folyóink, tavaink, part menti vizeink és más víztesteink egészségének helyreállítása érdekében, valamint gondoskodnunk kell arról, hogy ez a létfontosságú erőforrás ellenálló és biztonságos legyen a következő generációk számára”

– mondta Ylä-Mononen.

Olvasd el ezt is: Bámulatosan kezeli a vízhiányát Szingapúr

(Via)