Döbbenetesen manipulálja áldozatait egy veszélyes gombafaj – Zombik lesznek az áldozatok

A Gibellula attenboroughii nevű veszélyes gomba a pókokat úgy irányítja, mintha valami hátborzongató horrorfilm elevenedne meg. A fertőzés után a pók elhagyja jól megszokott rejtekhelyet, és a barlangok falára vagy mennyezetére mászik. Ez ellentmond minden természetes ösztönének, hiszen normál esetben az árnyékban maradna, hogy elkerülje a ragadozókat. De itt már nem a saját akarata szerint cselekszik.

A veszélyes gomba átvette az irányítást

A tudósok szerint a pókok viselkedésváltozása a parazita túlélési stratégiájának része. Miután a gomba teljesen kifejlődik az áldozat testében, fehér vagy sárgás spórákat kezd kibocsátani, amelyek a légáramlatokkal messzire jutnak. Ezzel terjed tovább, újabb és újabb pókokat fertőzve meg.

A kutatók párhuzamot vontak e jelenség és a hírhedt zombihangya-gombák között, amelyek Brazília esőerdeiben terrorizálják az ott élő hangyákat. Ezek a gombák hasonló módszerrel manipulálják áldozataikat. A hangyák kénytelenek elhagyni a fészküket, hogy olyan pozícióban haljanak meg, ahol a gomba lehetőleg terjesztheti spóráit.

Ilyen fenyegetést jelenthet ez a veszélyes gomba

A legtöbben úgy gondolhatják, hogy egy olyan gomba, amely csak pókokat támad meg, nem jelent különösebb veszélyt. Azonban a kutatók szerint ez a felfedezés komoly kérdéseket vet fel.

Korábban azt hitték, hogy az ilyen parazita gombák főként trópusi területeken élnek, ahol az éghajlat meleg és párás. Ám a Gibellula attenboroughii a hűvös brit és ír barlangokban is megtalálta az életfeltételeit. A kutatók több mint száz fertőzött pókot azonosítottak a walesi tavak közelében, ráadásul télen. Ez azt jelzi, hogy ezek a gombák jóval elterjedtebbek lehetnek, mint eddig gondolták.

A fertőzés különböző módon érinti a pókfajokat. A Metellina merianae faj esetében a gomba bonyolult, elágazó struktúrákat hoz létre a testen, sűrű spóraoszlopokkal. A Meta menardi pókoknál azonban a szövetek egyszerűbbek, kevesebb spórát termelnek azért, mert a barlang mélyebb részein mások a légáramlási viszonyok.

Egy másik döbbenetes felfedezés: a Gibellula attenboroughi tetején más gombák is képesek megtelepedni, létrehozni egyfajta „parazita a parazitán” rendszert. Ez azt mutatja, hogy a barlangokban működő ökoszisztéma sokkal bonyolultabb lehet, mint ahogy korábban feltételezték.

A kutatók tovább nyomoznak

Bár a tudósok most még nem tudják pontosan, hogyan manipulálja a gomba a pókokat, van egy sejtésük. Korábbi kutatások szerint egyes gombák olyan vegyi anyagokat termelnek, amelyek az agy dopaminrendszerét befolyásolják. Ez lehet az oka annak, hogy a fertőzött pókok váratlan viselkedést produkálnak.

A kutatók most azt tervezik, hogy más európai barlangokban is hasonló gombák után kutatnak. Ha sikerül megfejteni, milyen mechanizmusok vannak a zombipókok mögött, az nemcsak a természet megértéséhez szükséges segítséget, hanem akár egy jövőbeni új tudományos felfedezésekhez is vezethet.

Az biztos, hogy a Gibellula attenboroughii bizonyítja: a természetben a túlélésért folyó harc egészen elképesztő és rémisztő formákat is ölthet. A pókok számára ez rossz hír. Az emberiség számára pedig izgalmas kérdéseket vet fel arról, mennyire kevésbé ismerjük még bolygónk rejtett élőlényeit.

(via)

Itt arról olvashatsz: műanyagok az agyban. Ijesztő a mennyiségük.