Lehetetlen naprendszert fedeztek fel a csillagászok

.Az Európai Űrügynökség Kheopsz űrteleszkópjával megfigyelt rendszer négy bolygóból áll. Két sziklás, szilárd és két gáznemű bolygóból. Ezek egy viszonylag kicsi és halvány csillag, vörös törpe körül keringenek. Ez körülbelül 117 fényévnyire van a Földtől, a Hiúz csillagkép irányában. (Egy fényév az a távolság, amelyet a fény egy év alatt megtesz 9,5 billió km).

Az LHS 1903 jelű csillag tömege körülbelül 50%-a Napunkénak, fényereje pedig 5%-a.

A bolygók sorrendje keltette fel a tudósok figyelmét.

A legbelső bolygó sziklás, a következő kettő gáznemű, a negyedik pedig, amely a jelenlegi bolygókeletkezési elmélet szerint gáznemű kellene, hogy legyen – sziklás.

„A bolygókeletkezési paradigma szerint a gazdacsillagukhoz közeli bolygóknak kicsinek és sziklásnak kell kialakulniuk, kevés vagy semmilyen gázzal vagy jéggel” – mondta Thomas Wilson csillagász. Az angliai Warwicki Egyetem munkatársa, a Science folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

„Ez azért van, mert ez a környezet túl forró ahhoz, hogy jelentős mennyiségű gáz vagy jég maradjon fenn, és minden kialakuló légkör valószínűleg a csillagukról, napukról származó sugárzás révén távozik. Ezzel szemben a nagyobb távolságra lévő bolygókról úgy gondolják, hogy hidegebb régiókban épülnek fel. Sok gázzal és jéggel, ami gázban gazdag világokat hozna létre nagy légkörrel. Ez a rendszer ezt kérdőjelezi meg azzal, hogy egy sziklás bolygót ad nekünk a gázban gazdag bolygókon kívül” – mondta Wilson.

Naprendszerünkben a négy belső bolygó sziklás, a négy külső bolygó pedig gáznemű.

A csillagászok az 1990-es évek óta mintegy 6100, a Naprendszerünkön kívüli bolygót, úgynevezett exobolygót fedeztek fel.

Az újonnan megfigyelt rendszer mind a négy bolygója közelebb kering a csillaghoz, mint amennyire a Naprendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr a Nap körül kering.

Valójában a legkülső bolygó a Merkúr és a Nap közötti pályatávolságnak csupán körülbelül 40%-ánál kering. Ez jellemző a Napnál sokkal kisebb teljesítményű vörös törpecsillagok körül keringő bolygókra.

A két sziklás bolygót szuperföldnek nevezik, ami azt jelenti, hogy sziklásak, mint a Föld, de két-tízszer nagyobbak. A két gázbolygót mini-Neptunusznak nevezik, ami gáznemű és kisebb, mint a Naprendszerünk legkisebb gázbolygója, a Neptunusz, de nagyobb, mint a Föld.

A kutatók gyanítják, hogy a rendszer bolygói nem egyszerre jöttek létre egy nagy gáz- és porkorongban, amely a gazdacsillaguk körül örvénylett. Hanem egymást követően, és a negyedik bolygó légkörét alkotó gázt testvérbolygói felhasználták, mielőtt az egyesült volna.

Wilson szerint a negyedik bolygó valószínűleg egy „későn érő” bolygó.

Lehet, egy nagy gázatmoszférával született, amely később egy katasztrófa során elveszett, csak a sziklás bolygómagot hagyva maga után.

„Vajon (a negyedik bolygó) véletlenül érkezett, pont akkor, amikor elfogyott a gáz? Vagy ütközött egy másik égitesttel, ami megfosztotta a légkörétől? Ez utóbbi elég furcsán hangzik, amíg nem gondolunk arra, hogy a Föld-Hold rendszer is egy ilyen ütközés terméke” – mondta Andrew Cameron, a skóciai St Andrews Egyetem csillagásza és a tanulmány társszerzője.