Zalatnay szeretné, ha becsengetnének neki

Zalatnay Cini szeretett iskolába járni. Szerette, ha becsengettek…

„A helyzet az, hogy világéletemben nagyon szerettem tanulni,

és mindig igyekeztem az engem érdeklő témákban kellő alapossággal elmélyülni” – meséli, de meglepő módon nem az énekórákat emlegeti.

„Kamaszkoromban a nyelvekbe szerettem bele. Ezért is végeztem angol tagozaton a Toldy Gimnáziumot. Ehhez jött a német nyelv, hiszen drága nagymamám német származású volt, és elvárta, hogy vele bizony az anyanyelvén beszéljek. Ezért van az, hogy

a mai napig folyékonyan beszélek mindkét nyelven, és gyakorlom is, hiszen olvasok híreket és nézek filmeket angolul és németül is”

– idézi a Bors Zalatnay Saroltát.

„Legutóbb akkor gondolkodtam el a tanuláson – árulja el –, amikor drága Somló Tamás barátom beiratkozott a jogi karra, amit 2004-ben sikeresen el is végzett. Számomra akkor az állatorvosi hivatás volt nagyon vonzó, de végül sehogy sem tudtam időt szakítani rá, amit a mai napig nagyon bánok.”

Cini tudásvágya olyan erős, hogy akár évekre is újra iskolapadba ülne harmadik szerelme, a borászat kedvéért.

„Ha a zene és az állatok mellett meg kellene neveznem egyvalamit, amiért még rajongok, akkor egyértelműen a minőségi borokat mondanám. Nagy kedvelője vagyok a jóféle száraz, fehér és rozé boroknak. Nincs is élvezetesebb annál, minthogy az ember lánya

kiül a teraszra egy pohárka száraz fehér társaságában, közben a háttérben Janis Joplin duruzsol…”

Talán most már belefér Cini idejébe a tanulás. „Már össze is gyűjtöttem pár lehetőséget – újságolja. – Találtam pár hónapos, de többéves képzéseket is. Be kell valljam, hogy számomra a hosszabb és alaposabb képzés a kecsegtető.”