Ezért fog megismétlődni a szombati M1-es tömegkatasztrófa

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze markáns véleményt fogalmazott meg a szerencsétlenségről.

“Március 12-én írom ezeket a sorokat. Ez az időszak a Kárpát-medencében elvileg a hóolvadásé, a belvizeké, a jeges áré, a magasabb vízállásé szokott lenni. “Tavaszi szél vizet áraszt”. Néhány éve ez drasztikusan megváltozott.
A Duna vízállása most Budapesten 200 cm-nél tanyázik, ami meglehetősen alacsony vízállás, a belvíz helyett tegnap a rendkívül erős szél miatt porviharok alakultak ki, s ez Herceghalom térségében egy szörnyű tömegszerencsétlenségbe torkollott az M1 autópályán. A János-hegyen 114 km/h erősségű szelet mértek, miközben a városi fák 90 km/h szelet képesek maximum elviselni, s ha a 114 km/h már lombos állapotban érte volna őket, Budapest ma katasztrófaövezet lenne. Így az örökzöldek voltak elsősorban kitett helyzetben, a fotón egy tegnap a szélroham által derékba tört ezüstfenyő látható”

– fejti ki.

“A talajaink deflációja (széleróziója) hatalmas mértékű, s nem kerülhető ebben meg a nagytáblás szántóföldi művelés felelőssége és a művelésbe vont földeken a mezővédő erdősávok hiánya. A klímaváltozás itt van közöttünk, a márciusi porvihar, a 114 km/h szél, a kiszárított és kiszáradt talajok olyan jelenségek, amelyeknél gyakran nem nézünk mélyebbre, hogy a valódi okait feltárjuk és orvosoljuk…”

– fűzi hozzá.