Hatalmas változást jelentettek be, minden dolgozót érint

A magyar munkavállalókat évente öt munkanap fizetetlen távollét illeti meg. Ilyen szabadnap súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó vagy a vele közös háztartásban élő személy személyes gondozása céljából vehető igénybe, a Munka törvénykönyve (Mt.) január elsejétől érvényes rendelkezése szerint.

Az Mt. 55. paragrafusa szerint

a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés

olyan változatos esetekben jöhet szóba, amikor a munkavállaló valamilyen méltányolandó ok miatt hosszabb-rövidebb időre távol maradhat a munkából. Ebbe a listába került be 2023. január 1-jétől a gondozási távollét is – hívja fel a figyelmet az adó.hu  által megkérdezett Kártyás Gábor munkajogász.

Ezt akkor lehet igényelni, ha a munkavállaló súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást nyújt. Ide tartozik a házastárs, az egyenes ági rokon (tehát a felmenők – szülők, nagyszülők stb. – és a lemenők – gyermek, unoka stb. – is), az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Emellett a gondozási távollét igényelhető más személy után is,

akivel a munkavállaló nem áll rokoni kapcsolatban, de akivel közös háztartásban él (például barát, lakótárs).

A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Érvényes orvosi igazolás esetén a munkáltató nem vitathatja, hogy az adott betegség kellően súlyosnak minősül-e, és indokolt-e az adott helyzetben a személyes gondozás. A hozzátartozói státuszt, illetve a közös háztartásban élést – ha ezt a munkáltató kéri – a munkavállalónak kell hitelt érdemlően igazolnia (pl. anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával).

A gondozási távollét 5 munkanap évente, függetlenül attól,

hogy hány személyt gondoz az illető munkavállaló, vagy hogy az adott évben ugyanazon személy hányszor kerül súlyos egészségügyi állapotba.

A gondozási távollétet teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, de legfeljebb két részletben kell biztosítani. Természetesen nincs akadálya, hogy a munkáltató – a munkavállaló ilyen kérése esetén – több részletben adja ki a gondozási távollétet, de erre nem köteles.

A gondozási távollétet a munkaidő elszámolás szempontjából

a szabadsággal egyezően kell kezelni. Kiadni tehát csak munkanapra lehet, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban pedig – a munkáltató választása szerint – munkanapban (a szerződés szerinti napi munkaidővel egyezően), vagy órában (az adott távollét napjára érvényes beosztás szerint) kell elszámolni.

A gondozási távollét a megfelelő igazolások birtokában igazolt távollétnek minősül, de komoly hátránya, hogy nem jár rá díjazás. Ezeken a napokon a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel.

Romániában szabadnap jár annak, aki beoltatja magát