Belföld
Menő drónfelvétel a Balaton északi partjáról: Balatonudvari és Vászoly madártávlatból
A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket.
Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 kilométerre nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik. Szomszédai: észak felől Pécsely, északkelet felől Örvényes, délnyugat felől Balatonakali, nyugat felől Dörgicse, északnyugat felől pedig Vászoly. A településen északkelet-délnyugati irányban végighalad a 71-es főút, így közúton ezen közelíthető meg Budapest irányából éppúgy, mint Keszthely vagy Tapolca felől.
Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első okleveles említésekor mint Vduory szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé egészen a 20. századig.
Balatonudvari temetője az itt található több tucatnyi, szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkőről nevezetes, melyek eszmei értéke miatt az egész temető védettnek minősül.
A több mint hatvan ilyen sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni
A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe; a pontos válasz nem ismert, de a róluk szóló legenda a helytörténeti galériában megtalálható.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.