Nyomasztó helyzetben vagyunk jövedelmi szempontból az uniós országok között

Az Eurostat kiszámolta a 2020-as adatok alapján az országonkénti jövedelmek mediánértékét, ez alapján Magyarország az EU-s államok összevetésében igencsak a lista végén áll.

Az Eurostat nemrég tette közzé országonként bontva a rendelkezésre álló jövedelem-statisztikákat – írja a hvg.hu, amely szerint a közzétett adatok alapján a magyar szint az egyik legrosszabb, annál csak a bolgár és román mutató gyengébb az Európai Unióban.

A cikk szerint három fontos dolgot érdemes tisztázni ezekkel a statisztikákkal kapcsolatban.

1. A statisztikusok a mediánértéket mérték, vagyis azt a középső értéket adták meg, amelynél a háztartások egyik felének több, a másiknak kevesebb van.
2. A rendelkezésre álló jövedelemmel számoltak, vagyis nem csak a fizetéssel, hanem azzal az összeggel, amit ténylegesen elkölthetnek az emberek.
3. A statisztikusok nem euróban, hanem vásárlóerő-egységben számoltak és adták meg az értéket, ami az egyes országok árszintjei közötti különbségeket egyenlíti ki.

Ezek alapján Luxemburg lett a leggazdagabb 28 675 vásárlóerő-egység), Németország a második (24 212 vásárlóerő-egység). A lista harmadik helyére Ausztria került (23 334 vásárlóerő-egység), az ottani mediánérték a magyar szint 240 százaléka a cikk szerint. Az uniós mediánérték 17 781 vásárlóerő-egység.

A lista végén Románia áll 7724 vásárlóerő-egységgel, utána Bulgária jön 8647 vásárlóerő-egységgel, alulról a harmadik pedig Magyarország (9699 vásárlóerő-egység). 2018-ban és 2019-ben is ugyanez volt a lista végi felosztás.

Azt is kiszámolta az Eurostat, hogy az EU mediánértéke mennyi, ez alapján elmondhatjuk, hogy a fiktív „középső magyar” annak a pénznek az 54 százalékát költheti el havonta, mint amennyit a középső EU-polgár. Az egykori keleti blokk legfejlettebbje Szlovénia, ahol már az EU-medián 95,5 százalékát elérték

– olvasható a cikkben, melyben megtalálható az Eurostat adatai által összeállított grafikon is.