Orbán Viktor már 2040-re készül

A világ erőegyensúlya elmozdult, és ennek súlyos következményeit nyögjük most

A kormányfő a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) rendezvényén tartott beszédében kiemelte: a második világháború után 80 évig a világban erőegyensúly létezett, és ez az időszak “nekünk, magyaroknak két részből állt”. Volt az első 45 év, amikor “az angolszászok odaadtak bennünket a szovjet kommunistáknak – zárójel: akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint manapság -,” és volt a második, eddig 33 év, amikor “szabadon, katonai megszállás, Szovjetunió és kommunisták nélkül élhettünk” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: 80 évig a világ egyensúlya nem bomlott meg, mert a Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetni a történelemből. Most azonban Kína elfordította a világ egyensúlyát – tette hozzá.

A világpolitikai folyamatok Kínának kedveznek

A miniszterelnök a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában arról beszélt: a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről.
“Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk” – fogalmazott. Van civilizációs hitvallása – ő a világegyetem központja -, van távlatos terve – újra naggyá tenni Kínát -, van középtávú programja – visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat.

Az egymillió dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés Kína és az Egyesült Államok között – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve “az igazság az, hogy ez a nagyfiúk dolga. Ebben nekünk nem osztottak lapot”.

“Mi csak annyit mondhatunk, hogy most valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa, a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen. (…) A szembenálló feleknek, egyenlő feleknek el kéne egymást elismerniük, függetlenül attól, hogy mik az éppen aktuális erőviszonyok”

– fogalmazott.

Egy gazdag és gyenge unióként jellemezte az Európai Uniót

Orbán Viktor úgy fogalmazott: az Európai Unióról az a benyomásunk alakulhat ki, hogy szorongás gyötri és bekerítve érzi magát.
Az Európai Unió jól látja magát, egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, “zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, óriási fogyasztás” – sorolta és kitért az Európába indulni készülő milliókra.

Rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap országlistája azt jelzi 2030-ra, hogy az első tízből kiesik a ma még ott lévő Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a tizedik helyre csúszik vissza. Ez a realitás – összegzett, hozzátéve: a félelem, a bekerítettség érzés az Európai Uniót az elzárkózás felé tereli, megijedt a versenytől. Az uniót egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította, aki mutogatja a bajnoki öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítóba. Mindebből egy gazdasági, politikai és kulturális gettóba való zárkózás következik – mondta a kormányfő.

A magyar alkotmány középpontjában a “mi” áll

Az új magyar alkotmány az a dokumentum, amely “a legnyilvánvalóbban megkülönböztet bennünket az Európai Unió többi országától”, hiszen az európai országok liberális alkotmányainak a középpontjában az “én” áll, míg a magyar alkotmány középpontjában a “mi” áll – jelentette ki Orbán.

A kormányfő a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárórendezvényén kiemelte: a magyar alkotmány abból indul ki, hogy “van egy hely, ami a miénk, az otthonunk”, van egy közösség, “ami a miénk, ez a nemzetünk”, és van egy “életrend, ami a miénk, és ez a kultúránk és a nyelvünk”. Ezért a szellemi kiindulópont az alkotmányban úgy fogalmazható meg, hogy “az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a békét, a családot, a barátságot, a törvényt és közösségi szellemet, sőt a szabadságot sem lehet egyedül megszerezni, mert “az az ember, aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos”. Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul, és “ha ezek az életünk legfontosabb dolgai”, akkor ezeket kell védelmezni a társadalomnak és a jogrendszernek – mondta.