Túltette magát apja halálán Zámbó Krisztián

Zámbó Krisztián úgy érzi, 44. szülinapja után számot kellett vetnie eddigi életével, aminek lényege: maga mögött akarja hagyni a múltat.

33 évesen azt hittem, hogy enyém a világ, legyőzhetetlennek éreztem magam, semmi nem volt hatással rám. De ez az életvitel egyszer csak visszaüt. Koromból adódóan döntöttem úgy, hogy elmegyek egy teljes kivizsgálásra, pedig negyvenéves koromig szinte semmi bajom nem volt. Mindig sportoltam, nem tudtam leállni. Viszont beleléptem abba a férfi korba, amikor eljött az ideje, hogy tisztában legyek az egészségi állapotommal. Hála a Jóistennek nincs komolyabb probléma. Tudom, hogy már nem 90 kiló vagyok, de még így is helyt állok a színpadon.

– mondta az énekes, majd folytatta, kitért édesapja tragédiájára is.

Rájöttem, hogy nem gondolhatok mindig a rosszra, persze az picit sem könnyíti meg a helyzetemet, hogy nehezen felejtek, és kissé a múltban ragadtam. Édesapám tragédiája sok mindenben megváltoztatott. Viszont most tanulom, hogy ne nézzek hátrafelé. Nem a múltban, hanem a jövőben akarok élni. Ezt szeretném jobbá tenni!

– mesélte Krisztián, és szerinte az idő minden sebet begyógyít.

Lehet, hogy nem hangzik szépen, vagy megköveznek érte, de már túltettem magamat a halálán. Muszáj volt, mert nem élhetek örökké ebben. Igen, hiányzik, de 21 éves voltam, amikor ő elment, és örökké a szívemben fogom őrizni. Azért dolgozom, és teszek érte, hogy édesapám munkásságát a jövőnek is megmutathassam. Amikor elmegyek fellépni, szeretném, ha őt látnák bennem – hangsúlyozom, nem az énektudásról beszélek – a dalain keresztül. Sok olyan nóta van, amiről míg élt, nem is tudtak az emberek.

Én ezekkel állok színpadra, és igyekszem mindig olyan történeteket mesélni róla, amit sokan nem hallottak!