Celeb
Döbbenetes vallomással állt elő Michael Jackson házvezetőnője
Miközben a Jackson-film ellentmondásaitól hangos a média, egy hosszú ideig hallgatásba burkolózó szereplő is előkerült, és felszólalt a popsztár abúzusvádja ügyében.
Adrian McManus négy éven át volt Jackson házvezetőnője a Neverland farmon. Ő takarította a híresen rendetlen popsztár hálószobáját is, és látott egy sor olyan dolgot, amit bár ne látott volna – állítja ma már.
Adrian titoktartási szerződést írt alá, azonkívül az ő szakmájában a lojalitás az egyik legfontosabb érték. Ám nem csak ezért nem beszélt eddig, állítja: az ausztrál 60 Miunutes-nek adott interjújában elmondja, hogy Jackson pénzzel próbálta megvenni hallgatását, amellett pedig kezdetben manipulálta, majd súlyosan megfélemlítette, hogy tönkreteszi. A kérdésre, hogy miért csak most nyitja ki a száját, válasza egyszerű: mert rettegésben élt, és arra kondicionálták, hogy semmit se vonjon kétségbe, amit Jackson mond neki.
A házvezetőnő beszámol arról, hogy a Neverlanden minden tele volt vazelinnel, és Jackson körül állandóan kisfiúk legyeskedtek: már az elején feltűnt, hogy csak fiúcskák voltak jelen, kislányok egyáltalán nem. Adrian szerint főnöke ezeket a gyerekeket folyamatosan ölbe vette, simogatta, különösen a feneküket és a combjuk közötti részt. A gyerekek valósággal rajongtak Jacksonért, és a popsztár olyannyira bűvkörébe vonta őket, hogy gyakorlatilag bármit megtettek volna érte. Jackson ezzel állítólag többször vissza is élt.
Gyakran előfordult, hogy a 8-10 éves fiúcskák a sztárral egy ágyban aludtak, és a kiválasztottat Jackson másnap mesés ajándékcsomagokkal halmozta el. Egy napon Adriant félrehívta a művész, és megkérdezte, “mit tud?”, mire a házvezetőnő terelni kezdett, hogy nem foglalkozik mások magánügyeivel. Nem sokkal ezután Jackson egy köszönöm-kártyját adott át, 300 dollár kíséretében.
“Ezzel az aprópénzzel vette meg a hallgatásomat”
– mondja a házvezetőnő, aki természetesen nem a pénz miatt maradt, hanem mert állítólag félt lépni. Valahányszor megpróbált felmondani, Jackson mindig biztosította őt arról, hogy nagyszerű munkaerő, és szüksége van rá.
Amikor 1993-ban kirobbant a pedofil-botrány, Adrian a popsztár mellett állt, és a bíróságon – ahol tanúként őt is meghallgatták – azt mondta, nem tud semmi olyasmiről, ami Jackson ártatlanságát kétségbe vonná.
Mikor a riporter felteszi a kérdést, hogy honnan tudhatjuk, hogy a házvezetőnő most mond igazat, hiszen egyszer már félrevezette a közvéleményt, a válasz egyszerű: “Fordítsuk meg ezt az egészet. Elmondtam végre, amit tudok, már nincs mitől félnem. Én nyugodtan alszom” – mondja.
A 60 Minutes kisfilmjében más tanúk is előkerülnek, akik közül van, aki a popsztár ártatlansága mellett, és van, aki az ellen szólal fel. Alighanem sosem tudjuk meg azonban, mi az igazság: Michael Jackson vajon egy sérült, félénk, gyermeklelkű művész volt-e, aki a kisfiúk társaságában élte meg elveszett gyerekkorát a maga bolondos módján, vagy épp egy szexuális ragadozó volt, aki – ahogy Adrian mondja – “mindenkit tönkretett, akivel csak kapcsolatba került”….
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
