Életmód

Hideg van, ugye? Hát öltözz fel rendesen! – tippek extrém hideg időkre

  • Szerző:nuus
  • 2017.01.10 | 16:00

Csak nekünk és csak mostanában szokatlan az a tény, hogy télen hideg van. Valójában ez nem olyan ritka, és a világnak vannak részei, ahol pontosan tudják, mit kell ilyenkor csinálni: jól felöltözni. Praktikus tanácsok, egyenesen a norvég hadseregtől.

forsvaret.no
forsvaret.no

Nincs rossz idő, csak rossz ruha – tartja a norvég népi bölcsesség. És valóban, a technikai ruházat hazájában tudják, hogy kell reagálni a hideg időre. Mivel mostanában nálunk is van télre emlékeztető meteorológiai jelenség, adunk pár tippet ebben a kérdésben. Honnan máshonnan, mint a norvég hadsereg kézikönyvéből lestünk el pár alapvető dolgot. Ők aztán tudnak egyet s mást erről, nem véletlenül tartanak minden évben kiképzést más NATO-országok katonáinak.

A ruháink alapvetően három réteget kell képezzenek (ez háromnál több ruhadarabot is jelenthet, persze): a belső, nedvességet elvezető réteg, a középső, szigetelő réteg, és a külső réteg, ami megvéd a hideg széltől, illetve a csapadéktól. Nagyon fontos szabály:

pamutból készült ruhát nem szabad belső rétegként használni.

A pamut ugyanis magába szívja az izzadságot, de nem vezeti el, így rövid úton a saját izzadságunkban fogunk tocsogni. Ez nem csak kényelmetlen, de veszélyes is, mert a vizes pamut nem szigetel semmit. Belső rétegnek a legjobb a gyapjú, vagy a gyapjú és műszál keveréke, de még a szintetikus anyagok is jobbak, mint a pamut. Ma már remek, kever anyagú aláöltözőket lehet kapni, ezek nem kerülnek olyan sokba, és tökéletesen ellátják a feladatukat.

 

vinterfos150515
Ezt ne csináljátok utána! – forsvaret.no

A középső réteg a hőszigetelésért felelős, de gondolni kell a légáteresztésre, a száradási időre, a térfogatra és a súlyra is. A hőszigetelés lehet gyapjú, irha (gyapjas bőr) vagy szintetikus (polár). Utóbbi előnye, hogy nagyon könnyű, viszont nem szellőzik úgy, mint a gyapjú vagy az irha. Egy hideg magyar télen egy réteg gyapjúpulóver vagy egy jobb polár tökéletes választás lehet, északabbra már érdemes több rétegben és technikai cuccokban is gondolkozni. Extrém hideg körülmények közt használhatunk még egy kiegészítő réteget, ami az egész rendszer hőtartását javítja.

A külső rétegnek úgy kell elzárnia bennünket a külvilágtól, mint egy kagylóhéjnak. A legfontosabb szempont a szél- és vízállóság, de van még pár dolog, amit figyelembe kell venni: a külső rétegnek akkorának kell lennie, hogy kényelmesen lehessen benne mozogni, és ha a szabadban mozgunk, nem árt, ha tartós is. Hiába minden korábbi réteg légáteresztése, ha a külső réteg nem lélegzik, vagyis a legjobb az olyan kabát, ami egy membránon keresztül kiengedi a felesleges párát és hőt, befelé viszont zár. Ha ez nincs, akkor akár egy vastag, kevert pamut kabát is megteszi, persze nem sarkköri körülményekre.

Fejfedő

Ha tényleg hideg van, jobb, ha elfelejtjük a baseball sapkát, de még a bojtos sapit is. Az van ugyanis, hogy a testünk teljes hőveszteségének akár a fele is a fejünkön távozik, vagyis nem árt szigetelni. Itt nyeri el igazi értelmét a símaszk, nem pedig a TEK kemény legényeinek felvonulásakor, de ezt nem lehet mindig viselni. A norvég hadseregben ezért előírás, hogy kétféle fejfedőnek kell lenni mindenkinél: egy vékonyabb sálat vagy símaszkot az aktív időszakra (szeles időben kiegészítve síszemüveggel is), hogy ne izzadjon túlságosan a fej, illetve egy vastagabb maszkot, vagy úgynevezett hegyi sapkát a pihenés idejére.

Kesztyű

A kezek különösen érzékenyek a hidegre, elfagyott kézzel egy csomó dolgot nem tud megtenni a katona, ami kulcsfontosságú az életben maradáshoz. Ráadásul nagyon hidegben a fém tárgyakat (a fegyvereket) nem szabad kesztyű nélkül megfogni, mert egyszerűen hozzáfagy a bőr. Az egyujjas kesztyű jobban melegít, de nem lehet benne például fegyvert szerelni, ezért norvég hadseregben erre is a háromrétegű megoldást alkalmazzák: egy ujjatlan vagy ötujjas kesztyűre húznak egy gyapjú egyujjas kesztyűt, arra pedig a szél- és vízálló, szintén egyujjas borítást. Itthon ez talán túlzás, de két réteg elfér.

Cipő

Ez a másik kényes kérdés, mert a hideg talaj szó szerint kiszívja a hőt az emberből. És amúgy is, hogy harcol a katona, ha lefagyott a lába? A helyes válasz ott kezdődik, hogy mindenki a lábánál egy számmal nagyobb bakancsot vételez, és alaposan bekeni valamivel, ami vízhatlanná teszi. Ismét csak fontos, hogy felejtsük el a pamutzoknit, helyette használjunk gyapjút, vagy kevert anyagú túrazoknit. Erre jön egy belső csizma, vagyis inkább kivehető bélés, nemezből vagy irhából. A bakancsba kerül még egy vastag talpbetét is. Kívülről még meg lehet támogatni egy kamáslival vagy lábszárvédővel, hogy biztosan vízhatlan maradjon.

Így néz ki egy standard norvég katonai bakancs (Lundhags Husky):

lundhags_3

És ha tényleg eldurvulnak a dolgok, előveszik az igazán kemény cuccot, a Bergaus Yetit:

Még két tipp a végére

Az első, nagyon fontos dolog, hogy mindig, mindennek száraznak kell lennie, különben nem ér az egész rétegezés egy hajítófát se. Vagyis, ha csak lehetőség van rá, váltsunk zoknik, szárítsuk a felső ruházatot. A műszálas anyagokat fagyasztva is lehet szárítani: mínusz tíz fok alatt lényegében egy kis szellőztetés után ki lehet rázni a vizet belőlük.

A másik, hogy az extrém hideg elképzelhetetlenül sok energiát igényel a szervezettől, vagyis érdemes elfelejteni a diétás menüt: lehet, sőt kell is bőségesen, sőt, akár konkrétan zsírosan enni, a szabadban úgyis elszáll az a 4-5 ezer kilokalória.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló