Egészség
Van olyan nemi betegség amivel születünk?
A szifiliszről (vagy más néven lueszről vagy vérbajról) szólva leginkább félhomályos kuplerájok vagy buja életet élő felnőttek jutnak az eszünkbe, és csak kevesebben tudják, hogy a fertőzés már újszülött babákat is megbetegíthet.
A veleszületett szifilisz története messzi évszázadokra nyúlik vissza, ám manapság ismét emelkedik a szifilisszel született babák száma annak ellenére, hogy ez a súlyos örökség egyszerű szűréssel és idejekorán végzett kezeléssel megelőzhető vagy mérsékelhető.
„Zengem, mily különös viszonyok s magvak szüleménye
A szörnyű kór, mit nem láttak emberi öltők
Eddigelé s mely most járványként dúl Európán,
Áfrika városain s teres Ázsia jókora részén.
Szép Olaszországot hadak útján lepte meg a vész,
Francia had révén és innen nyerte nevét is.”
A fenti idézet Hieronymus Fracastoriustól, a XV. és XVI. század fordulóján élt egyik legnagyobb orvosi szaktekintélytől származik. Fracastorius nevéhez fűződik a pestis tanulmányozása is, ám a fenti sorok nem a pestisre, hanem a szifiliszre vonatkoznak, mely később aztán vérbaj vagy bujakór néven került be a közbeszédbe – ez utóbbi elnevezéssel utalva arra is, hogy a betegséget leginkább a kicsapongó, szabados, könnyelmű szexuális élettel hozták összefüggésbe, ezzel egyszersmind stigmatizálva, megbocsáthatatlan bűnnek is minősítve a betegséget. Gondoljunk csak arra, hogyan ír a vérbajról Shakespeare az Athéni Timonban:
„Légy csak ringyó! Nem szeret, aki használ: Betegítsd meg mind, akitől gyönyört kapsz.”
De nem is kell ilyen messzire mennünk, hiszen Ady Endréről is közismert volt, hogy a vérbaj rövidítette meg túlhajszolt életét, és a magyar irodalom nagyjai közül Kisfaludy Károly és Juhász Gyula is szifiliszben szenvedett. Semmelweis Ignácról, a gyermekágyi láz felfedezőjéről, az „anyák megmentőjéről” is közismert, hogy egy pszichiátriai intézetben halt meg, kevesebben tudják azonban azt, hogy a beutalást indokló tünetek hátterében felmerült, hogy azokat valójában az idegrendszer szifilisz okozta elváltozásai állhattak.
Több elmélet is született azzal kapcsolatban, honnan is lepte el Európát először a később szinte járványos méreteket öltő szifilisz. Egyes elméletek szerint Franciaországból terjedt el a kór (erre utalnak Fracastoriusnak a bevezetőben idézett sorai is), míg más kutatások szerint Kolumbusz Kristóf és legénysége hurcolhatta be Európába a vérbaj kórokozóját a Karib-szigetekről, amikor az 1400-as évek legvégén Amerika felfedezése után diadalittasan hazatértek az Újvilágból. Ennek azonban ellentmondani látszanak az elmúlt évek régészeti kutatásai, melyek szerint már időszámításunk szerint 1320-ból találtak olyan csontvázakat – köztük gyermekek csontvázait is –, melyek veleszületett szifilisz jeleit mutatják. A 6 és 8 éves koruk között elhunyt gyermekek fogain és csontozatán a veleszületett szifiliszre típusos elváltozásokat észleltek.
Hogyan? Már gyermekek is megbetegedhetnek szifiliszben?
Sajnos igen, sőt a szifilisz kórokozója nemcsak a szülőcsatornán való áthaladás közben fertőzheti meg a babát, hanem már az anyaméhben növekvő magzatot is, ha az anya szifiliszben szenved.
A veleszületett szifilisz újjászületése
Ahogyan – a szűrési és kezelési módok fejlődésével párhuzamosan – sikerült egyre inkább visszaszorítani a szifiliszes eseteket, úgy csökkent a veleszületett szifilisszel világra jött újszülöttek száma is. (A betegség ezen formáját szokás kongenitálisként is emlegetni, de helyesebb a konnatális megjelölés.) Az utóbbi években azonban azokban az országokban is emelkedett a szifiliszes esetek száma, melyeket korábban már sikerült teljesen vagy szinte teljesen mentesíteni a betegségtől.
Az Egyesült Államokból származó 2018-as statisztika szerint például a 2013 óta eltelt öt évben 362-ről 918-ra emelkedett a konnatális szifilisz éves esetszáma, és ezzel két évtizedes csúcsot döntöttek a statisztikák, noha az USA járványügyi hatósága már 1999-ben deklarálta, hogy a betegséget sikerült szinte teljesen megszüntetni. A kedvezőtlen tendencia mögött a droghasználat terjedésén túl azt is valószínűsítik, hogy az iskolai szexuális felvilágosító programok és az otthoni felvilágosítás messze nem tölti be a funkcióját. De szerepet játszhat benne a szabadosabb szexuális élet, a nemi partnerek nagyobb száma vagy gyakori váltogatása is.
Ugyancsak 2018-ban és az azt megelőző években az ausztráliai Queensland északi régiójából érkeztek aggasztó hírek nagyobb számú konnatális szifiliszes esetről. 2018-ban egy baba – miután a szülés közben az anyától megfertőződött – hunyt el veleszületett szifiliszben, ezzel pedig hatra emelkedett az ebben a régióban 2011 óta ilyen ok miatt elveszített újszülöttek száma.
Az ausztrál egészségügyi miniszter már két évvel korábban arra figyelmeztetett, hogy mindent meg kell tenni a betegség visszaszorítása érdekében, hiszen csak az említett régióban 167 szifilisszel világra jött újszülöttet regisztráltak, és 2016-ban három csecsemő életét követelte a betegség. De az Ausztráliához közeli Új-Zélandon sem sokkal jobb a helyzet: egy 2019-es adat szerint az 500-at is meghaladta az egy év alatt szifilisszel született babák száma, noha ez a szám 2013-ban még évi 82 volt.
Ám a betegség legfiatalabb áldozatainak száma ennél valószínűleg jóval magasabb mind a távoli Ausztráliában, mind bárhol máshol a világon, hiszen a szifilisz kórokozója már az anyaméhben megfertőzheti a magzatot, ami akár vetélést vagy halvaszületést is okozhat, nem minden szifiliszes várandós jut el tehát a szülésig. A szakemberek azért tartják aggasztónak és tragikusnak ezt a jelenséget, mert a szifilisz kimutatására megfelelő szűrővizsgálat áll rendelkezésre, így az idejében megkezdett kezeléssel a tragikus esetek megelőzhetők (lennének).
Forrás: napidoktor.hu
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó | radiológus, egészségügyi-újságíró
Kiemelt kép: Unsplash
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
