Egészség

Tényleg meghalunk higanymérgezésben, ha tengeri halat eszünk?

  • Szerző:nuus
  • 2017.03.06 | 17:03

Az utóbbi időben újra és újra lábra kap a hír, hogy nagyon veszélyes dolog tengeri halat enni, konkrétan a nehézfém-mérgezés miatt. Igyekszünk tisztázni a helyzetet, és megnyugtatni mindenkit, hogy sem a hekkről, sem a füstölt lazacról nem kell lemondani, csak néhány egyszerű szabályt kell betartani.

Mi, magyarok hagyományosan kevés halat eszünk. A hivatalos statisztikában 5,3 kg szerepel évente (az európai átlag 23,4 kg), de ha jobban belegondolunk, sokaknál még kevesebb, egy tányér karácsonyi halászlé és egy, a strandon elfogyasztott sült hekk lehet az éves adag. Pedig nagyon nem ártana ezt növelni.

A halevés kifejezetten egészséges: zsírszegény fehérje, D-vitamin és Omega-3 zsírsavak. Van olyan elmélet, amely szerint az emberré válás egyik kulcsmozzanata volt a halevés kialakulása, mert így jutott az agyunk a megfelelő tápanyagokhoz. Mégis, egyre nagyobb a félelem a világban, mivel széles körben elterjedt az a nézet, hogy a tengeri halak húsában felhalmozódik a higany, ezért (különösen a várandós nőknek) nem szabad sokat enni belőlük.

GettyImages-462091368
Makrélák – Fotó: Charles McQuillan/Getty Images

Egy rejtélyes betegség

Honnan is ered, hogy higany van a tengeri halakban? Nem, nem városi legenda, és nem is kamuhíroldalak terjesztik. Először az 1950-es években tűnt fel a higanymérgezés Japánban, egy tengerparti városban, Minamatában. Először egy kislányt vittek kórházba, akinek görcsei voltak és alig tudott járni. Később egyre többen lettek, de az orvosok tanácstalanok voltak.

A városba hívott kutatókat az vezette nyomra, hogy az öbölben tengeri madarakat is találtak, amelyek nem tudtak repülni, Innen jött a gondolat, hogy talán a halakban lehet valami. Évekbe tellett, mire sikerült bebizonyítani, hogy a Chisso vegyipari vállalat tengerbe engedett szennyvize okozza a higanymérgezést, és kereken 50 évbe, mire a japán kormány bocsánatot kért a helyiektől.

Hivatalosan 1780 ember halt bele a higanymérgezésbe Minamatában, és nagyon sokan egy életre megnyomorodtak. Míg egy átlagos ember szervezetében legfeljebb kilónként 4 milligramm higany lehet, a szinte kizárólag halat fogyasztó helyiek közt mértek 700 milligramm feletti értéket is.

Mitől olyan veszélyes a higany?

A higany egyrészt az idegeket károsítja, ami görcsöket és bénulást okoz. Nem teljesen tiszta, hogy mi történik, de valószínűleg megakadályozza a mielin, az idegeket bortó zsírszerű „szigetelés” kialakulását. Különösen veszélyes a fejlődő szervezetekre, a magzatokra és a kisgyerekekre. A felnőtteknél viszont egyre több adat utal arra, hogy rossz hatással van a szívre, és a magas higanyszint összefügg a magas vérnyomással és a szívinfarktus kockázatával.

Hogy kerül a higany a halakba?

Minamata szomorú, de extrém példa, hiszen ott közvetlenül az öbölbe pumpálták az ipari szennyvizet, ahonnan a halászok a zsákmányt kifogták. Kevésbé töményen ugyan, de a világ összes tengerébe kerülnek nehézfémek, főként higany. A gond nem is a szervetlen higannyal van, ami például a régi lázmérőkben volt, hanem azzal, ha szerves vegyületekké alakítják. Ezek ugyanis felhalmozódnak a táplálékláncban.

Most akkor dobjuk ki a hűtőből az összes halat?

Semmiképpen. Először is, a higany csak a tengeri halak (és más tengeri herkentyűk) esetében jelent gondot, az édesvízi halaknál nem, vagyis a ponty, a harcsa vagy a süllő jöhet gond nélkül. Ezen kívül nem mindegy, hogy milyen halat fogyasztunk: a nagyobb, ragadozó halakban található a legtöbb, meg persze az emberben, aki megeszi ezeket a halakat. A legkevesebb higany a kagylókban és tintahalakban van, de a tőkehal, a makréla, a lazac és a csíkoshasú tonhal is jobbára veszélytelen.

A handout photograph taken taken on March 16, 2013 and released on March 18 by the African Union-United Nations Information Support Team freshly caught swordfish lined up for sale inside Mogadishu's fish market in the Xamar in the Xamar Weyne district of Mogadishu. Every morning Mogadishu's fisherman bring their catch ashore upon which it is quickly unloaded and transported to Xamar Weyne's fish market where it is sold for consumption on the local market and, increasingly, for export to other countries. Over the last two decades, instability on land has greatly restricted the development of the country's fishing industry, but now that Somalia is enjoying the longest period of sustained peace in over 20 years, there is large-scale potential and opportunity to harvest the bountiful waters off the Horn of Africa nation, which boasts the longest coastline in Africa. RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / AU-UN IST PHOTO / STUART PRICE" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / AFP PHOTO / STUART PRICE
Kardhalak kiterítve – AFP PHOTO / AU-UN IST PHOTO / STUART PRICE

A legtöbb higany három, nálunk is elérhető halban található: a foltos királymakrélában, a kékúszójú tonhalban, illetve kardhalban. Persze ez is relatív: a legnagyobb higanytartalmú kardhal esetében is (átlagosan) 0,89 milligramm higany van egy kiló halhúsban, ami azt jelenti, hogy szigorú kardhaldiátára kellene magunkat fogni ahhoz, hogy valami bajunk legyen.

A brit egészségbiztosító ajánlása például még a terhes nőket sem tiltja el a halevéstől, csak korlátozást javasol: hetente legfeljebb kétszer egyenek halat, illetve kerüljék a sokat emlegetett kardhal fogyasztását, ahogy a gyerekek is. Más, felnőtt embereknek pedig azt javasolják, hetente legfeljebb egyszer egyenek kardhalat, ami talán valahogy még megoldható, tekintve, hogy egy kiló kardhal filé nálunk úgy 7000 forint körül van.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló