Egészség
Az őssejt kutatás következő szintjét a fogak jelentik
A Fogtündér szerepét a tudomány veszi át.
A Tudományos, a Technológiai, a Mérnöki és Matematikai vívmányok (röviden: STEM) fogják előrébb vinni a bolygónkat, az Uproxx szerint. Nap mint nap látjuk az újabb fejlesztéseket, friss innovációkat, úttörő lépéseket ezeken a területeken, melyek a kultúránkra is erős benyomást tesznek.
Ilyen az őssejtek kérdése is. A méhlepényt és a köldökzsinórt is az anya szüli, és eleve nagyon sok mitikus és vallásos érzés kapcsolódik hozzájuk, de amelyek fontosak a tudomány jövője szempontjából is. Az innen származó őssejtek létfontosságúak a testünk további sorsát illetően: alig várják, hogy segítsenek, ha lebetegszünk. Ők a mi személyes szervízcsomagunk, de ezek is, mint minden más, idővel silányulnak. A környezeti terhelés hatására károsodnak, mutálódnak, és az öregedés sem tesz jót nekik: elvesztik gyógyító képességüket.
A tudósokat ez nem hagyja nyugodni, ezért az őssejtkutatás a női testből előbújó kisbabákat is célba vette. A csecsemők, akik időnként sírba viszik kialvatlan szüleiket, valahogyan mégis tudják segíteni őseiket. Eddig a méhlepény, a kördökzsinórvér és –szövet jelentette a fő őssejtforrást a tudósok számára, akik arra bátorítják az újdonsült szülőket, hogy tetessenek félre a test ezen építőköveiből. Még jól jöhet a lefagyasztott őssejt, ha netalántán rákot diagnosztizálnak a gyereken, vagy ha sérülne a gerincagya. Van is, aki él ezzel a lehetőséggel.
De egy másik esély is adódik az őssejtek kinyerésére, és ez a fogászati mód. Hogy génmintázatunkat megőrizzük, érdemes még tinikorban eltetetni egy, a fogból kivett mintát.
Még 2013-ban, egy Songtao Shi nevű fogász a regenerálódást vizsgálván vett észre valami különlegeset. Ha kilyukad egy fog, akkor a dentin – a zománc alatti belső, kemény szövet, ami az ideget védi – felépül. Azaz a fog úgy próbálja megvédeni magát, hogy természetes anyagot állít elő. Ebből azt szűrte le Shi, hogy az őssejtek a fogban is fellelhetőek. Tanulmányában az is szerepelt, hogy a felnőttek őrlőfogai még több dentin termelésére képesek. Ami nagyon jó hír, a csillagászati összegű pótlások idején; jobb volna inkább újra saját fogat növesztenünk. Viszont a tejfogak némileg mást tartalmaznak.
Míg a köldökzsinórvér és méhlepény szövet inkább vérképző sejtekből áll, amelyekről jó ideje tudjuk, hogy közel 80 kór esetén bevethetőek, addig a tejfogból inkább MSC-sejtek szerezhetők be, melyekből ideg, csont, porc, izom és zsír képződhet. Ez utóbbi sejtek megtalálhatóak a köldökzsinórvérben is, de a tejfogban lévők jóval több mindenre használhatóak fel: dentin és csont egyaránt lehet belőlük.
A fogászati őssejt megszerzése kényes és érzékeny művelet. Először is a puha szövetet kell kinyerni, aztán pedig úgy folytatni, hogy ne jusson belé valami fertőzés (ugyanis a száj mindenféle baktérium melegágya). A zománc és a dentin átfúrása után a fogbél jön, ahol az áhított anyag lapul. Ez kell kiszedni, egy enzimmel megküldeni, majd tenyészteni a sejteket. Komoly munka, de megtérül. Egy csipetnyi fogbél százmillió őssejtet is tartalmazhat.
Fogtündér helyett inkább a fogbankra álljunk át? A fő érv az idő. Ugyanis a köldökzsinórvért a szülés után 30-60 másodperccel le kell venni, hogy használható maradjon. Ha pont lemaradtál róla, akkor a fog egy kényelmes megoldás lehet. A tejfogak ugyanis évekig a gyerek szájában maradnak. Ha erről is lecsúsztál, akkor még mindig ott vannak a bölcsességfogak, vagy a kifejlett őrlőfogak. Ha például Parkinson-kór ütne be, a minél jobban variálható sejtek előnyösebbek.
Más kérdés a pénz: a szüléskor levett vér pokolian drága. Háromezer dollár (900 ezer forint) maga a művelet, majd évenként jön erre rá még vagy 150 dollár (45 ezer forint), a tárolás költsége. A fogbank sem olcsó, 2000 dollárért veszik le, majd ugyanannyiért fagyasztják, mint a vért. Viszont a fogaidból több mintát is tudnak tárolni egyszerre, ez szélesebb lehetőséget biztosít a későbbiekben.
Ha a gyerek a párna alá szeretné tenni a kiesett fogát, akkor sajnos erről le kell mondania: inkább meg kell látogatni a szakorvost és kihúzatni a fogacskát, hogy tárolja el nehezebb időkre. Van olyan doki, aki részletfizetésre is elvállalja. Nekünk mindenképpen befektetés, különben idő előtt fűbe haraphatnánk, akár cukorbetegség vagy izomsorvadás folyományaként.
Ahogyan a köldökzsinórvér-biznisz esetén is megvolt, úgy a fogbank is küzd a kísérleti szakasszal. Míg nem látják kellően bizonyítottnak az eljárás előnyeit, addig nem ugranak belé fejest a tudósok tömegesen. A páciensek sem szívesen dobnak ki sok pénzt bizonytalan dologra. De ha például autóbaleset után gerincagy sérülésből gyógyulnának fel, akkor bölcs dolog volna a bölcsességfogat vagy az őrlőfogat megcsapoltatniuk.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
