Hashimoto-gyulladás: minden ötödik embert érint, mégis sokan divatbetegségként kezelik

Manapság egyre többet lehet hallani a Hashimoto-betegségről, ám azt már jóval kevesebben tudják, hogy ezt a gyógyíthatatlan betegséget szinte lehetetlen megelőzni, kezelésének hiányában azonban a pajzsmirigy pusztulását okozhatja. Rizikófaktorairól, kivizsgálásának menetéről, lefolyásáról, illetve kezelési lehetőségeiről az RMC Clinics endokrinológusa, dr. Szabó Péter mondja el a részleteket.

Ezt az autoimmun betegséget elsőként 1912-ben jegyezte le egy japán sebész, Hashimoto Hakaru, akiről a kórkép a nevét is kapta.  A Hashimoto-betegséget az immunrendszer nem megfelelő működése okozza, amely a pajzsmirigy gyulladásához és így annak hibás működéséhez vezet, súlyosabb esetben pedig a szerv teljes pusztulását is eredményezheti. 

A pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb hormonbetegség jelenleg Magyarországon, a teljes lakosságok körülbelül 10 százalékát érinti, de ennek nagyjából csak a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra. Nőknél akár 8-szor gyakoribb az előfordulása, mint a férfiaknál. Maga a Hashimoto-betegség, amiből idővel kialakulhat a pajzsmirigy-alulműködés, pedig még gyakoribb, az emberek 20 százalékát érintheti

– mondta dr. Szabó Péter endokrinológus, aki azt is hozzátette, hogy a Hashimoto ugyan jóval gyakoribb a nőknél, a férfiaknál azonban sokkal súlyosabb lefolyású. 

A Hashimoto kialakulásának okai, felismerése és kezelése

A betegség során a szervezet immunrendszere a pajzsmirigyet idegen szövetként kezeli, vagyis megtámadja. Ez vezet a pajzsmirigy sejtjeinek gyulladásához, károsodásához, később pedig pusztulásához.  Arra, hogy pontosan mi váltja ki a Hashimoto-betegséget, és miért gyakoribb a nőknél, az orvostudomány még nem tud egyértelmű választ adni. Kialakulásában genetikai adottságok, környezeti ártalmak – például dohányzás, szmog, radioaktivitás – és más kockázati tényezők – mint a nem megfelelő jódbevitel, az immunrendszert befolyásoló vírusfertőzések – egyaránt szerepet játszanak, ugyanakkor a betegségre való hajlam örökölhető is. A Hashimoto gyakran jár együtt glutén- és laktózérzékenységgel vagy Crohn-betegséggel is. 

Az esetek körülbelül felében alakul ki pajzsmirigy-alulműködés – ritkán túlműködés -, amelynek tünetei között találjuk többek között a testsúlynövekedést, a fogyási nehézségeket, a fáradtságot, a levertséget, a túlzott mértékű izzadást, a vizesedést, a bőrszárazságot, a szapora szívverést, az alvászavarokat vagy a hajhullást. Az RMC Clinics endokrinológusa kiemeli, hogy a Hashimotonak, vagyis az idült, krónikus pajzsmirigygyulladásnak nincsenek specifikus tünetei, érzékelhető panaszokat a pajzsmirigyre gyakorolt hatása okoz.

A betegséget rendkívül fontos időben felismerni, mivel személyre szabott kezeléssel nagy eséllyel elkerülhetők vagy csökkenthetők a súlyos pajzsmirigyproblémák. Diagnosztizálása elsősorban külső pajzsmirigy vizsgálatból és vérvizsgálatból áll, amely során a pajzsmirigy működését szabályozó (T3, T4) és stimuláló (TSH) hormonok szintjét és az antitestek (TPO) jelentlétét ellenőrzik. Hashimoto-betegségre az alacsony T3, T4 és a magas TSH szint, valamint a vérből egyértelműen kimutatható TPO antitestek jelenléte utal.

Bár a Hashimoto-betegség egy gyógyíthatatlan immunfolyamat, kezeléssel csökkenhető a pajzsmirigyre gyakorolt káros hatása. Amennyiben a legkisebb gyanúja fennáll vagy a családban van már diagnosztizált Hashimotós beteg, mindenképp érdemes kivizsgáltatni magunkat

– mondta dr. Szabó Péter.

Kezelésének mindenképp része az életmódváltás, ami kiterjed az étkezésre, a testmozgásra és a szervezetet ért káros hatások csökkentésére. Ezek célja a megfelelő hormonszint fenntartása. Amennyiben igazolhatóan ételintolerancia is fennáll, az ahhoz tartozó – ajánlottan dietetikus által összeállított – diéta betartásával is csökkenthető a Hashimoto-betegség fellángolása. Amennyiben a gyulladás következtében már kialakult pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, úgy annak gyógyszeres, műtéti vagy izotópos kezelésére is szükség van.