Egészség
Sokkoló: így hat a szervezetünkre a klímaváltozás
A kutatók szerint fontos lenne a koronavírus és az éghajlatváltozás egyidejű, globálisan összehangolt kezelése.
Az egyebek között a klíma-, a földrajz- és a gazdaságtudomány, valamint a közegészségügy területein végzett kutatások eredményeit összegző jelentés 43 globális mutatóra, köztük a fertőző betegségek megváltozott földrajzi terjedésére, az alacsony szénhidráttartalmú étrendek egészségre gyakorolt jótékony hatásaira, az éghajlatváltozás okozta népességmozgásokra és a hőséggel összefüggő halálozásokra fókuszál. Az eddig mért öt legmelegebb évet 2015 óta jegyezték fel és 2020 “jó úton” halad afelé, hogy az eddig mért legmelegebb vagy a második legmelegebb év legyen.
A szélsőséges hőség tovább emelkedik a Föld minden régiójában, különösen súlyosan érintve az időseket, főleg Japánban, India északi részén, Kelet-Kínában és Közép-Európában. Noha a hőséggel összefüggő halálozást nem lehet közvetlenül az éghajlatváltozáshoz kötni, az emelkedő hőmérséklet és páratartalom miatt az ilyen halálesetek száma várhatóan tovább fog növekedni.
A klímaváltozás jelentős mértékben hozzájárul az aszályokhoz is, és a szárazság és az egészség összefonódnak. Az aszály az ívóvízkészletek, a haszonállatok és a mezőgazdasági produktivitás csökkenését, valamint a bozóttüzek kockázatának növekedését eredményezheti. Egy korábban publikált ausztrál tanulmány szerint továbbá a szárazság a mentális egészséget is veszélyezteti.
A tengerszint emelkedésének közvetlen és közvetett hatása is van az emberi egészségre. A jelenlegi népességadatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy ha 2100-ig egy méterrel emelkedne a globális tengerszint, az 145 millió emberre jelentene fenyegetést, míg 5-6 méternyi emelkedéskor ez a szám 565 millióra ugrana.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
