Helyek
Itt van hőség? Akkor nem jártál még a Holt-tengernél!
A Holt-tenger a világ egyik legkülönlegesebb természeti képződménye. Bár elnevezése ellenére cseppet sem holt, azért számos olyan tulajdonsága van, ami az egyik leglátványosabb turista célponttá teszi.
A hatalmas vízfelület minden tekintetben lenyűgöző. A megnevezése héberül kevésbé baljóslatú (Sós tenger), az arabhoz viszont igazodik a köznyelv (Halott tenger). Igaz, egyik sem pontos, mert a Holt-tenger valójában egy tó, csak éppen a tengereket megszégyenítő, az átlaghoz képest nyolcszoros a sókoncentráció benne.
Izrael és Jordánia határán található, körülbelül 50 km hosszú és 15 km széles, a két ország határa pedig éppen a tó közepén húzódik el szépen. Mintegy 400 méterrel a tengerszint alatt található, de a tó feneke néhol még egyszer ennyivel van alatta.
Némileg pontatlan az elnevezése, igaz, hogy túlságosan bonyolult élőlényeket nem találni benne, azért viszonylag gazdag élővilággal rendelkezik. Az viszont igaz, hogy a sótartalma mellett a sivatagi, szikár környezetben és a kegyetlenül perzselő nap sugarai alatt mindenre gondolnánk, csak arra nem, hogy az életet jelentő vizet adja. A Bibliában mint a Puszta tengere bukkan fel, az ókori görögök és rómaik a felszínen megjelenő szurok miatt Aszfalt-tónak is nevezték. A középkor embernek fantáziáját sok más mellett persze nagyon foglalkoztatta a tó, sokan egyenesen a pokol fortyogó bejáratának hitték, és Ördög tónak keresztelték el.
Pedig semmi titka nem volt, ma is, hát még a középkorban nagyon tiszta lehetett és sokáig lelátni az aljára. Igaz, a misztikumot inkább az erősítette, hogy a rekkenő hőségnek köszönhetően a tó nagyon gyorsan és erőteljesen párolog. Így mintha állandóan füstölne a tó, ködfelhő terül el a felszínén, nem is igen lehet látni a túlsó partját.
Érdekes módon azonban azokon a részeken, ahol a magasból kis folyócskák, források érnek bele, egészen oázis szerű, dzsungeles a növényzet. Mivel az édes hegyi vizek valószínűleg az életet is jelentették, itt számos régészeti feltárást is folytatnak, rengeteg értékes leletet hoztak eddig is a felszínre. A kisebb vízfolyások mellett a Jordán is táplálja, de a beérkező vízmennyiség a kieső víz mértékét nem éri már el, így a mára kettészakadt tó területe folyamatosan csökken.
No, és ki lepődik meg még azon, hogy a Holt-tengernél található Szodoma, igaz, egykori településmaradványt itt még nem találtak a régészek. Bár nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy ha a tó nem is, ez a környék kellemetlen bizsergést keltsen az ember tarkójában. Viszonylag nagy területen groteszk sótömbök fogadják a látogatókat, köztük talán a sóbálvánnyá változó Lót feleségével. Ha ez nem lenne elég, kénes kipárolgású források szagosítják pokolivá a környéket, de legalább a nyersanyag-ipar is ide koncentrálódott.
Miközben a világ az elmúlt években rádöbbent a kivételes kincs gyors pusztulására, számos egyezmény és vállalás köthető a tó megmentésére létrehozott kezdeményezésekre – így ha határozottan és időben cselekszenek a Holt-tenger országai, ez a tó még sokáig fogja gyógyítani az ide érkező embereket.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
