Lélek

Kevés az évi egy hét arra, hogy az autizmusra felhívjuk a figyelmet

  • Szerző:nuus
  • 2018.04.03 | 06:47

A különös esetek hallatán sokan magukra ismernének.

Rengeteg embernek még mindig fogalma sincs arról, hogy a felnőttkori depresszió és idegesség mögött akár autisztikus spektrumzavar is állhat.

A skála elég tág, és egy teszt nem is biztos, hogy tökéletes eredményt hoz. De például egy enyhébb formájú autizmust, ami Asperger-szindróma néven közismert, már elég jó eszközökkel ki lehet mutatni. A szociális kapcsolatok és az érzékelés zavara, illetve valamilyen fanatikus érdeklődés is már ebbe az irányba mutat.

Ha stimmel a diagnózis, az sok mindent megmagyarázhat. Rengeteg családnak nincs még tapasztalata az autizmus enyhébb formáiról, és amikor kiderül, hogy erről van szó, a rokonok és az ismerősök felsóhajtanak:

Most már értem, miért voltál olyan különc.

Az iskolában is “nyakon csíphetők” az autisztikus vonásokkal bíró gyerekek. Őket elsősorban az jellemzi, hogy mennyire csöndesek, és milyen elmerülten végzik a feladataikat.

Április első hete az autizmusról szól, és ilyenkor figyelemfelhívó anyagok árasztják el a médiát. Alapítványok és szervezetek vállalják, hogy többféle módon kampányolnak, lila vagy kék színű öltözékkel utalnak az idegrendszer ezen fejlődési rendellenességére.

A Twitter az #ActuallyAutistic hashtaggel szállt be a tudatosításba, de az Autism.org is pörög. De hogy az emberek láttak-e már a környezetükben ezzel a fogyatékkal élő személyt egyáltalán, ráismernek-e egyikükre-másikukra, esetleg magukon diagnosztizálják-e az állapotot, az jó kérdés. Minden évben ébrednek rá emberek arra, hogy mi lehet a diszkomfortérzetük forrása. Nekik volna érdemes előállniuk, és a ráébredési folyamatot saját szavaikkal elmondani. Milyen érzések, félelmek, fóbiák vezették rá őket a megoldásra.

Ráadásul a legtöbben önkéntelenül is egy maszkot növesztettek már, ami elrejti a valódi személyiségüket. Bele is simulhattak valamilyen szinten a társadalmi szerepek elvárásaiba – szülőként vagy barátként állnak helyt, nap mint nap. Gyakran fenyegeti őket a kiégés veszélye – még öngyilkosságba is menekülhetnek, ha nem bírják a lépést tartani a környezetükkel.

Ezért fontos, hogy lássák: van élhető kijárat is a szorongásaikból, amire már számos példát is lehet látni, de sajnos még mindig nem teljes körű a tájékoztatás, a Huffington Post szerint. És szerintünk sem.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló