Lélek
Hoppá, ha sikeres gyereket szeretnél, legyél szigorú szülő
Mintha az életre edzenéd a srácodat, de ne tegyél azért rá túl sok nyomást!
A legtöbb gyerek panaszkodik, hogy ha úgy érzi, túl szigorúak vele a szülei. És ha te ez az anya vagy apa vagy, akkor ezt talán el sem ismered. De hidd el, jót tesz a következetesség. A tudósok szerint jobban fog boldoguln az utód, ha rendszeresen a körmére néznek.
Jó gyerek?
Igen, ez egy nehéz kérdés. Az Essexi Egyetem professzora, Ericka Rascon-Ramirez szerint főleg az anya érdeme az, ha a gyereknek sikerül bejutnia az egyetemre. A társadalomtudós 15500 diáklányt vizsgált, a 2004-2010 közötti időszakban, és jutott arra a megállapításra, hogy azok a 13-14 éves kamaszok rendelkeztek nagyobb önbizalommal és biztonságérzettel, akiket szigorúbban neveltek.
Nemcsak az érzelmi érettség, de a felelősebb döntések is ezt a csoportot jellemezték: a tini terhességek száma is négy százalékkal alacsonyabb volt körükben. Az akadékoskodó, állhatatos szülők csemetéi jobb eséllyel fejezték be a főiskolát, majd szereztek állást és értek el sikereket.
Még ha lázadozva bizonyítjuk is be a szüleinknek, hogy mi jobban tudjuk, mit szeretnénk, akkor is erős hatás tesznek ránk a korai évek. Egy
egészséges szülői nyomás
a tinikorban szükséges ahhoz, hogy elvégezzük az iskolát, és kezdjünk egy eredményes felnőtt életet.
Mennyire szigorú?
Van olyan tanulmány is, amely amellett foglal állást, hogy nincs számottevő előnye a szigorú kereteknek, sőt. Philippa Perry pszichoterapeuta szerint pont, hogy
megtanítjuk hazudni
a gyereket, aki nem azért füllent, mert rosszalkodni akar. Inkább a merev szülőnek szeretne megfelelni, és nem érzezné magát biztonságban, ha az igazat mondaná el. Ha csak a tökéletes az elég jó, illetve gyakran megszégyenítjük őt nyilvánosan, akkor túlzott nyomást helyezünk rá.
Ázsiai iskolapélda?
Az ázsiai származású amerikai diákoknál is keresgélhetjük a megoldást, akik gyakran kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a matematika és egyéb technológiai tanulmányok területén. Nem születnek zseninek, viszont a szüleik magas elvárásokat támasztanak feléjük.
Ha nem jó jegyet hoznak, akkor büntetés van kilátásba helyezve. Senki sem tartja látszólag kívánatosnak ezt a leuralós stílust, viszont a hatékonysága – vitathatatlan. De kérdés, hogy utólag a csemete is beismeri majd, hogy megérte? Hogy nem volt gyerekkora, mert előre biztosította így a maga számára a jólétet?
A félelem alapú nevelésnél a szeretetteljes és nyíltan kommunikáló stílus – nyerőbb.
A leuralós stílus előbb-utóbb lázadást fog szítani, vagy azt a hamis illúziót kelti, hogy a hatalomnak mindig engedelmeskedni kell. Ráadásul együttérzés helyett megszégyenítéssel jár. Megtanulja, hogy illedelmesen viselkedjen, ha közelít a szülő.
A másik véglet a
Ráhagyó nevelés
mely során a gyerek vágyai teljesülnek, de ennek mi isszuk meg a levét.
Az egészséges határok hiánya nem segíti elő a gyerek önfegyelmének kialakulását, és a komoly problémák sem kerülnek a helyükre. Ha megkíméljük utódunkat a kudarctól, mert nem állítjuk kihívások elé, az sem válik a javára.
Középút
Hogy az arany középutat ki hol találja meg, az személy- és helyzetfüggő is. Igazából egyik módszer sem tökéletesen hatékony, még hosszútávon sem. De ha a szigorú stílust némi együttérzéssel párosítjuk, az a szülő-gyerek kapcsolatot is táplálni fogja. A szabadságnak csak úgy van értelme, ha ismerjük a határokat. A kerítés is azért van, hogy a szemünk fénye biztonságban játszhasson az udvaron, magyarázza a Buggzodiac.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
