Otthon
Hogyan zöldült be a LED?
Csak egy kis oxigén bejutása kell ahhoz, hogy a vákuumban vagy az égést lehetővé nem tévő gázban izzó szál ellobbanjon - így hal meg egy villanykörte. Ezt mindenki tudja, aki látott már épp kiégő körtét. Egy sercenés és vége. Kevesebben tudják, hogy ha megfelelően kezeljük, akkor a lámpa életének ilyenkor még koránt sincs vége.
Nem, egy kiégett izzóból még egy csodálatos műszerész sem tud újra jót csinálni. Viszont az összetevők jelentős hányada újrahasznosítható, ami nem csak jól hangzik, de a gazdaság fenntarthatóságát is szolgálja. A témáról Kovács Bélával, a lámpahulladékot begyűjtő Electro-Coord ügyvezetőjével beszélgettünk. Rögtön az elején kiderült, hogy a lámpahulladékot, azaz a kiégett izzót, elromlott fénycsövet, nem világító LED-et, össze kell gyűjteni. A felelősség a gyártóké és forgalmazóké, ám azok Magyarországon megállapodást kötöttek az Electro-Coorddal, hogy a cég elvégzi számukra ezt a feladatot.
Annak ellenére, hogy az izzók nem tartoznak a négy alaphulladék – üveg, műanyag, papír és kommunális hulladék – közé, a cég remekül teljesít. A magyarok többnyire megtanulták, hogy vannak olyan szemétre való dolgok, amiket nem lehet simán a kávézaccal együtt kidobni. Ilyen a fáradt olaj, az elektronikus berendezések és a lámpa is. Ahogy az olajat nem öntjük be a mosogatóba mert egyrészt nem ez a tőle való megszabadulás módja, másrészt eltömíti lassan a csöveket és ritka és drága a jó vízvezeték-szerelő, úgy a lámpát sem dobjuk ki a kommunális hulladékkal. Húszezer olyan gyűjtőpont van, ahová a lámpákat, izzókat és fénycsöveket be lehet dobálni. A legbiztosabb tipp, ha olyan helyre visszük, ahol árulnak lámpát, mert ott jellemzően van gyűjtő is. Lényeges, hogy ne törjük össze a lámpákat, már csak azért sem, mert az üvegcseréppel könnyen megsebezhetjük magunkat.
A lámpahulladék feldolgozása több lépcsőben történik. Először az üveget nyerik vissza. Az újrafeldolgozó gépsoron keletkező apróra tört üvegcserép remek nyersanyag új izzók gyártásához. Ahhoz képest, hogy mennyi energia szükséges ahhoz, hogy kvarchomokból üveget állítsanak elő, a cserép újraolavasztás csak a harmadát igényli. A világ nagy lámpa gyártói az üveghasználatuknak csak 4-5 százalékét fedezik az újrahasznosított nyersanyagból. Ez akár 70-80 százalékra is rúghatna – mondta Kovács Béla.
“Mezőkovácsházán van egy üzemünk, ami két műszakban bontja az egyenes fénycsöveket. Ezek a köznyelvben neoncsőnek nevezett fényforrások, amikből rengeteg van iskolákban, kórházakban, ipari üzemekben”
– mondta Kovács Béla.
Az üveg után a fémeket is ki lehet nyerni, bár ez teszi ki a lámpának a kisebb részét. Végül a műanyagok, amelyek nem újrahasznosíthatók, mennek a szemétbe. Egy hagyományos felépítésű – legyen cső vagy körte – fényforrásból az anyagok 95-98 százaléka is kinyerhető.
“A kezdeti LED-eknél aggódtunk, mert egybe voltak építve a műanyaggal a diódák, így egy-egy lámpának csak 10-20 százalékát tudtuk hasznosítani. Mára a harmadik generációs LED-eknél már sokkal kedvezőbb az arány”
– mondta az igazgató.
A kezdeti LED-ekkel persze nem csak ez volt a baj. A fényerejük, színhőmérsékletük is hagyott maga után kívánnivalót. Mára viszont a szakember is ezeket a fényforrásokat ajánlja. Különösen a hagyományos izzóra hasonlító, izzószálhoz hasonlító fénykibocsátó szálat tartalmazó darabokat, az úgynevezett LED filament lámpákat. Emellett van egy kérése is: ne dobják a szemetesbe az izzókat otthon, és ha a munkahelyükön el tudják érni, akkor ott se.
Forrás: Lámpahulladék.hu
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
