Külföld
Meddig bírja a Föld?
Leonardo DiCaprio 2016-os dokumentumfilmje, az Özönvíz előtt riasztó képet fest a Föld és az emberiség jövőjéről. Ha olyan ütemben folytatjuk a környezetszennyezést, mint most, hamarabb kell szembesülnünk azokkal az égető problémákkal, amiket a tudósok évtizedekkel későbbre jósoltak. Ma van a Környezetvédelmi világnap, és legalább ezen a napon el kéne ezen gondolkodnunk. És még ez is kevés lesz.
A 241 szigetből álló csendes-óceáni Palau szigetcsoport maga a földi paradicsom. Közkedvelt pihenő és turistahely, ami köszönhető többek között a klímának, a különleges élővilágnak, a kristálytiszta víznek. Azonban az egyik legnagyobb veszélyben lévő terület is egyben, aminek fő oka a globális felmelegedés, az azzal járó tengerszint-emelkedés, ami miatt az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülnek, elpusztítva ezzel a vízparti növényzetet, akadályt gördítve a mezőgazdaság zavartalan működése elé, veszélyeztetve az egyébként sem egyszerű ivóvíz-ellátást. A kisebb szigetek közül már nem egy lakatlanná vált, és a földi paradicsomból egyre több vidéket szakít ki magának a földi pokol. És Palau nem az egyetlen, hanem az egyik a több érintett terület közül.
Palau: The Vanishing Nation | UPROXX Reports
Palau is one of Earth’s few untouched nations. Tragically, due to climate change, most people may never get to see its majestic beauty. ———————————– Click All The Links! ———————————– Watch Can Virtual Reality Cure PTSD? ►► https://www.youtube.com/watch?v=zCj5B4NqqMI&index=17&list=PLSKKhAQmpy_gOIu-Sq7cJOIMFygnfHLNS Watch Mad Max in RL ►► https://www.youtube.com/watch?v=WdUEOup5eOk&index=13&list=PLSKKhAQmpy_gOIu-Sq7cJOIMFygnfHLNS Watch Oil Is In The Water You Drink?
Az ENSZ 1972 június 5-én Stockholmban egy tíznapos konferenciára ült össze, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés egyre jobban láthatóvá váló következményeire, elősegítse a nemzetek együttgondolkodását és a közös cselekvést, valamint elterjessze a fenntartható fejlődés eszméjét is. Azt is kimondták, ahhoz, hogy a környezetszennyezési problématömeg ne legyen elbagatelizálva, további lépésekre is szükség van, például arra a szimbolikusra, hogy a konferencia nyitónapja (június 5.) mostantól Környezetvédelmi világnap legyen, amit minden évben más-más helyszínen és kiemelt témában tartanak meg.
2015-ben Olaszország volt a helyszín és a tudatos fogyasztás volt a téma, a tavalyi angolai rendezvényen az illegális vadállat-kereskedelem.
Idén Kanada ad otthont a konferenciának, a téma pedig a természettel való harmonikus együttélés. Az ügy mellé álló hírességek (Gisele Bündchen, Don Cheadle) videói felhívják a figyelmet arra, hogy mennyire fontos megőrizni a környezetünk természetes formáját, be is mutatják saját kedvenc helyüket, ahol közvetlen kapcsolatba kerülnek a természettel, és arra kérik az embereket, tegyenek ők is így: készítsenek videókat és töltsék fel azt az oldalra. Mutassák meg ezzel is, hogy milyen fontos a számukra is a természetes környezet.
Ez persze mind szép és jó, az ember a számára jó ügy mellé áll szívesen, de aztán mégsem nyugszik meg, mert azt látja, hogy semmi nem változik, vagy ami változik, az nem éppen pozitív változás. Nem érti Donald Trumpot, miért lépteti ki az Egyesült Államokat a párizsi klímegyezményből, és miért hangoztatja ország-világ előtt, hogy a globális felmelegedés csak egy ordas nagy kamu, amivel az USA gazdaságát akarják meggyengíteni titokzatos erők. Miközben olvadnak Grönland jégtáblái, egyre több állat természetes élőhelye szűkül, a légszennyezettség pedig egyre súlyosabb közegészségügyi problémává válik. Hogy csak random három dolgot említsünk a sok közül.
Néhány nagyvállalat profitja tényleg előbbre való, mint az emberiség és a Föld sorsa?
Nehéz elhinni, hogy néhány korlátoltan gondolkodó, cinikus politikus és nagyvállalati vezető szava többet nyom a latba, mint a tudósoké, akik sokkal árnyaltabban és mélyebben látják a problémát, akik erre tették fel az életüket és a hivatásukat, és akiket nem vezérel önös gazdasági érdek, mint előbbieket. Lehet ezt a véleményt demagógnak bélyegezni, de a pénz (és ahhoz fűződő gazdasági hatalom) a jelenben tényleg többet számít, mint az emberiség jövője? Pedig ha az nincs, akkor pénz és hatalom sincs. Ez azért nem annyira bonyolult…
A környezetszennyezés problémája ráadásul nem új keletű, hanem évtizedek óta fennálló és ismert anomáliacsomag. A légszennyezést a levegőbe kerülő nitrogén-dioxid, ólom és szénmonoxid okozza. A vizeket az abba kerülő műtrágya, olaj, magas nitrát- és foszfortartalmú szennyvíz, a vízekbe dobott mindenféle műanyag szemét károsítja.
Great Pacific Garbage Patch
Great Pacific Garbage Patch
A talajt a mindenféle illegális szemét- és hulladéklerakókból a földbe jutó mérgek és nehézfémek teszik szennyezetté. De ugyanilyen veszélyesek a különféle növényvédőszerek, rovarirtók, nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák. Mindezek visszakerülnek például a növények és állatok elfogyasztásán keresztül az emberi szervezetbe, amivel megnő a különböző betegségek kockázata, ami a teljes népesség általános egészségügyi állapotának romlását hozza maga után.
A legkomolyabb fenyegetést azonban épp a Trump által eltagadott globális felmelegedés okozza. Az ennek hatására jelentkező éghajlatváltozás például, egy korábbi Pentagon jelentés szerint, hosszú távon jóval nagyobb probléma, mint a terrorizmus. Az egyre emelkedő tengerszint miatt elnéptelenedő partmenti települések, az egyre gyakoribbá váló áradások, az egyre intenzívebben jelentkező szélsőséges időjárási jelenségek, az általános felmelegedés újabb és újabb rekorddöntései, a sarki jégsapkák és a gleccserek olvadása, az egyre több állatfaj fenyegetettsége, a fertőzések könnyebb terjedése, a gabonahozam csökkenése mind azt mutatják, hogy a szakadék széle felé sodródunk.
Csak egy adat: az emberi beavatkozásnak “hála” 170-szer gyorsabban változik a klíma, mint bármely más természeti jelenség hatására.
Van-e még mit tenni? Bár sok tudós pesszimista, a többségük szerint még nem késtünk le semmiről, és útját állhatjuk az emberiséget és a Földet leszedáló tevékenységeinknek. A folyamatok megállíthatók és visszafordíthatók. Elsősorban nagyobb tiszteletet kell mutatnunk a környezet, a természet, az élővilág, összességében a Föld felé. Át kell állnunk a megújuló energiák (szél, nap, víz) használatára a különösen káros szénnel, olajjal és gázzal szemben. Változtatni kell a hulladékgazdálkodáson. Ugyanígy az életmódunkon is módosítani szükségeltetik, méghozzá alapvetően; tudatosabban kell vásárolnunk és étkeznünk, miközben a takarékoskodást választjuk a pazarlás és az értelmetlen mértékű fogyasztás helyett. Komolyan kell vennünk mindazt, amit a klímakutató tudósok állítanak, és aki ez ellen megy, az ellen minden eszközzel küzdeni kell. Különben még a mi életünkben elfogy alólunk a Föld, és lehet közhelyességgel vádolni mindazokat, akik ezt állítják, de akkor is igaz: utánunk is fognak még élni emberek a Földön, és nem kevesebben, hanem inkább egyre többen. Azt pedig, hogy milyen életet, nagymértékben rajtunk múlik.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
