BabaMama
A boldog szülő sem felhőtlenül boldog, egy új tanulmány szerint
A gyermekáldás némely fejlett országokban lassan teher, de a svédek továbbra is jól teljesítenek.
Egyre egyértelműbb az a tendencia – attól függetlenül, hogy a világ melyik pontján élsz, és az életednek éppen melyik pontján vagy – hogy a babavállalástól már nem leszel annyira boldog, mint azok, akik nem vállalnak gyereket. Ez a “boldog szülőség szakadéka”, a Quartz szerint.
Az Amerikai Szociológiai Magazinban közzétett új tanulmány legalábbis azt állítja, hogy az ottani szülők a leginkább elégedetlenek. Nagy a különbség köztük és a gyereket nem vállalók eredménye között: pontosan 13 százalék. A 22, fejlett országra kiterjedő vizsgálat azért nagyobb szórást mutat: például Magyarország még tartja magát ahhoz, az orosz, finn, francia, svéd, norvég, spanyol és portugál szülőkkel együtt, hogy a gyerek: elsősorban örömforrás.
A Texasi Egyetem munkatársa, Jennifer Glass és kutatócsoportja arra volt kíváncsi, milyen rendelkezések – például a táppénz, gyes vagy szabadság – vezethetnének az elégedettségbeli eltérések megszüntetéséhez.
Társadalomtudósokként nem fogunk tudni minden jelenséget feltárni, de ebben az esetben maradéktalanul el tudjuk magyarázni a boldogszülő-szakadékot. A családokat támogató országokban nem azért nincsenek boldogtalan szülők, mert a gyereket nem vállalók boldogság-szintje alacsonyabb, hanem mert az intézkedések valóban elégedetté tudják tenni a családot alapítókat.
Ez nemcsak a fizetett szülői szabadságnak köszönhető. Hanem egy élethosszig tartó intézkedés-csomag érdeme, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy törődjenek a gyerekeikkel, és anyagilag is tudják támogatni őket.
A kérdőívek a gazdasági válságtól kezdődő időszakot vizsgálták, összevetve a 2006 és 2008 közt készült nemzetközi felmérésekkel. A kutatók egy intézkedésmérő indexet hoztak létre, melynek része a gyes, a fizetett szabadság, a munkahelyi rugalmasság és a táppénz is. Aztán ezeknek a rendelkezéseknek az egyénekre való hatását vizsgálták.
Azt találták, hogy ahol átfogó intézkedések vannak, azokban az országokban nincs szakadék, sőt: a családosok boldogabbak a gyermekteleneknél. Ahogy csökken az ellátások mutatója, úgy az elégedettség is csappan.
Nem minden intézkedés méltányos: például a családokra fordított, adófizetői pénzből származó támogatások nem túl népszerűek a szülőséget nem vállalók körében.
Nyilvánvaló változások és kihívások elé állít ez a tanulmány: Amerikában például a legtöbben a tízes skálán 8-10 közé tették a boldogság indexet, míg a franciák középre, 5-7 tájára.
Nem gondolnánk, hogy a franciák valóban örömtelenebbek a tengerentúliaknál, lehet, hogy csak nem akartak szélsőségeseknek tűnni az értékelésnél.
Hogy ezek a kulturális különbségek ne zavarjanak be, a tudósok egy-egy ország szülőire és nemszülőire fókuszáltak inkább.
Mik teszik boldogtalanabbá a gyerekeseket a gyermeket nem vállalóknál, az országos elégedettségi átlagra vetítve?
Talán senkit sem ér meglepetésként, hogy a kiválóan támogatott svéd családok vannak leginkább megelégedve sorsukkal, ők a gyermeket nem vállaló honfitársaikon is túltesznek. Amerikában már nehezebb szülőként helyt állni – ott már nincs annyi fizetett szabadság sem. A tanulmány azokra az intézkedésekre mutat rá, amelyek a leginkább segítik a családokat.
Glass szerint nem arról van szó, hogy boldogtalanok volnának a gyerekesek. A családos élet kielégíti őket, és nem is csinálnák vissza, semmiért sem. De a stressz szintjük magasabb, és ez beárnyékolja azt a nemes feladatot, amit egy ifjú emberi lény felnövekedésének végig kísérése jelent.
Miért fontos egyáltalán, hogy boldogok-e a szülők?
A gyerekesek elégedettsége nemcsak a termékenységi rátánkra van nagy hatással, de a stresszel kapcsolatos problémákra is. Ha egy olyan rendszerben élsz, amely nem támogatja hatékonyan a szülőket, akkor nehéz az embereket arra ösztönözni, hogy alapítsanak családot. Több gyereket fognak vállalni, ha lehetővé teszik számukra hogy hatékony szülők és dolgozók is lehessenek egyszerre.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.