Infotech
A Facebook titkos cenzúrája jobban védi a fehér férfiakat, mint a fekete gyerekeket vagy a női sofőröket
Szomorú, de így van.
Az elmúlt hónapban történt londoni terrorcselekmények hatása alatt egy amerikai kongresszusi képviselő olyanokat posztolt a Facebook oldalára, hogy „radikális muszlimok” követték el a támadást. Az embereknek pedig „azonosítania kell, majd levadászni és megölni a tetteseket”. Clay Higgins republikánus képviselő nem fogta vissza magát. „Öljétek meg az összeset! Az istenért, öljétek meg őket.”
Bár a Facebook árgus szemmel figyelő alkalmazottai különösen érzékenyen kezelik a gyűlöletbeszédet, a képviselő posztját mégis érintetlenül hagyták. Érdekes módon azonban Didi Delgado hasonló posztját már máshogy bírálták el. A Bostonban élő színesbőrű költő-aktivista májusban ezt lőtte fel a netre:
Az összes fehér ember rasszista. Ha ezt nem fogadod el, minden további okfejtés hibás.
A szerkesztők nemcsak levették a posztot, de jól fel is függesztették hét napra Delgado fiókját. Néhány kiszivárgott belső dokumentum most új megvilágításba helyezi a Facebook-cenzorok titkos irányelveit, amik alapján különbséget tesznek a gyűlöletbeszéd és a normál politikai megnyilvánulások között.
A szerkesztők döntései nem véletlenszerűek, nagyon is pontos utasítások húzódhatnak meg mögöttük. A fenti példák esetében a magyarázat például az, hogy míg a képviselő posztja azért ment át, mert a muszlimok egy speciális és célzott csoportjára vonatkozott, azokra, akik extrém radikálisak, addig a költőnő posztja a fehéreket általánosságban támadta.
Fennállása óta, de különösen az elmúlt évtizedben a Facebook átláthatatlan szabályok százait hozta, ezernyi moderálási alapelvet vezetett be, hogy magához képest biztonságossá tegye a felületet két milliárdos felhasználótábora számára. A közelmúltban különösen nagy gondot fordítanak erre, miután soha nem látott mértékben megszaporodtak a kamuhírek, és a különböző terrorista-szervezetek is mindinkább aktívabbá váltak a legnagyobb közösségi oldalon.
Miközben a Facebook felületét többen is kihasználták az Arab Tavasz forradalmi megmozdulásai során, a kiszivárgott dokumentumok szerint legalább néhány esetben a Facebook gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályai inkább az elitnek és a kormányoknak kedveznek, mint a civil aktivistáknak vagy faji kisebbségeknek. Közvetve tehát ezek a szabályok a nagyvállalatok érdekeit szolgálják ki, nehogy a helyi kormányok letiltsák a szolgáltatásaikat.
A cenzorok kiképzésük során ezért kiemelten foglalkoznak azzal, hogyan töröljék a „védett csoportok” elleni megnyilvánulásokat, például a fehér férfiak ellen szólókat, míg a kisebb csoportokkal szemben, mint a női sofőrök vagy fekete gyerekek elleni posztokkal megengedőbbek.
Az egyik kényes utasítás, mely állítólag azóta már hatályon kívül lett helyezve, hogy töröljék az erőszakos ellenállásra buzdító hozzászólásokat az alkotmányos rend ellen a nemzetközileg elismert államokban. Így simán törölték aktivisták, civilek posztjait Palesztinában, Kasmírban, a Krím-félszigeten vagy Nyugat-Szaharában.
Egy másik dokumentum a gyűlöletbeszéd-algoritmus megértését segíti. Három kép látható, fehér férfiak, fekete gyerekek és női sofőrök, és a kérdés: melyik csoportot kell megvédeni a gyűlöletbeszédtől. A válasz: fehér férfiak. Ez a furcsaság egyébként azért lehet, mert a szabályozás szerint a fekete gyerekek vagy a női sofőrök esetében legalább az egyik jellemzőjük nem tartozik a védett kategóriák közé.
A jelenség azért nem annyira egy világméretű összeesküvés miatt van, hanem azért, mert az algoritmus nagyon igazságos. Nem részesíthet pozitív diszkriminációban senkit sem, mert alapelve szerint bármely nemet és bárkit egyaránt megillető védelemben kell részesítenie. Miután ez összeér más szabályokkal, azt eredményezi, hogy pont azokat védi a rendszer, akiknek a legkevésbé van rá szüksége.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
