Még jó soká lesz az, hogy nem bűvöl el minket az űrkutatás

Az amerikai űrügynökség ügyesen használja a közösségi médiát, legyen szó Twitterről, Instagramról, és van egy külön Flickr-profiljuk is, ahová egész évben folyamatosan pakolják ki a fotósaik fantasztikus munkáit. Ezek közül választottuk most ki a 10 legszebb 2016-os felvételt:

2016. február 17. – Sötét az égbolt az amerikai hadsereg arlingtoni katonai temetője felett. Csillagok sehol, a hosszú záridő viszont egy fehér csíkot rajzol ki az Iwo Jima emlékmű felett: ott halad el éppen a Nemzetközi Űrállomás (ISS). Alacsony Föld körüli pályán kering, körülbelül 360 kilométeres magasságban, így éjszaka bolygónk felszínéről is látható a világító és gyorsan mozgó űrobjektum.

2016. december 17. – Ez a 10 kockából álló montázs az ISS áthaladását ábrázolja a Nap előtt. A projektben az Egyesült Államok és Oroszország mellett még 14 másik ország vesz részt, 2000 óta mindig legalább kétfős legénység tartózkodik az űrállomáson, így biztosítva az állandó emberi jelenlétet a világűrben. A váltást, valamint az utánpótlást és ellátmányt az amerikai és orosz teherűrhajók biztosítják pár havonta.

2016. július 6. – Bár az űrutazásokat gondosan megtervezik, és minden részletet alaposan előkészítenek és ellenőriznek, egy extra áldás sosem árt. A képen egy ortodox pap szenteli meg a Szojuz űrhajót és legénységét a másnapi kilövés előtt Bajkonurban. A Szojuz az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz egyik űrhajótípusa (a másik a Progressz), aminek már sokadik generációja van használatban. A kazahsztáni Bajkonurból lövik fel, már évtizedek óta itt található ugyanis a legnagyobb orosz űrközpont és űrrepülőtér, a híres Csillagváros, vagy angol elnevezéssel Cosmodrome.

2016. július 7. – Fotósok örökítik meg a Szojuz MS-01, az űrhajócsalád legmodernebb, de valószínűleg legutolsó típusának fellövését. A képen látható űrjármű két részből áll. Alul található a hordozórakéta, felül pedig maga az űrhajó, amiben a legénység utazik. A fedélzeten éppen egy amerikai, egy orosz és egy japán űrhajós tartózkodik, akik a következő 4 hónapot a Nemzetközi Űrállomáson töltik majd, Föld körüli pályán.

2016. augusztus 12. – Ezen a halszem optikával és hosszú záridővel készült képen a nyári égbolt látható, amin áthúz egy meteor. Augusztus 12. és 13. a legismertebb meteorraj, a Perseidák érkezésének csúcsa, miattuk nevezik ezt az időszakot a hullócsillagok hónapjának. A meteorraj rengeteg apró kövecskéből  és porszemcséből áll, amik a Föld légkörébe érve felizzanak és elégnek, így produkálva sűrű csillaghullást.

2016. szeptember 7. – A kivilágított Cape Canaveral éjszaka, hosszú záridővel. Ezen a kis floridai félszigeten (félúton Miami és az állam legnagyobb városa, Jacksonville között), az Atlanti-óceán partján található az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) egyik legfontosabb létesítménye, a Kennedy Űrközpont, ahonnan a legtöbb kilövést végzik. Az első rakétaindítást 1950-ben hajtották végre itt. A képen a Boing és a Lockheed Martin által közösen alapított United Launch Alliance által fejlesztett hordozórakéta, az Atlas V várakozik a másnapi kilövésre, hogy az űrbe juttassa a NASA által tervezett OSIRIS-REx kisbolygókutató űrszondát. (kép: NASA/Joel Kowsky)

2016. június 28. – Rakétateszt Utahban. A NASA 2011-ben mutatta be a Space Launch System (SLS) névre keresztelt óriási hordozórakétájának tervét, aminek feladata a még szintén tervezés alatt álló Orion űrhajó szállítása lesz majd. Az űrsiklók nyugdíjazása után ez lehet majd az az új jármű, ami új határokat nyithat meg az űrkutatás számára az univerzumban. A négy utas és rakomány szállítására alkalmas Oriont és az SLS rakétát elsősorban hosszabb utakra szánják majd, de az ISS ellátására is alkalmasak lesznek. A képen a hatalmas hordozórakéta egyik segédrakétája látható működés közben.

2016. október 16. – Az Antares hordozórakéta és a Cygnus „egyszer használatos” személyzet nélküli teherűrhajó a hajnali ködben, közvetlenül indítás előtt. A Cygnus-t kifejezetten arra tervezték, hogy rakományt vigyenek vele a Nemzetközi Űrállomáshoz. Miután a hordozórakéta az űrbe juttatja, a teherűrhajó megközelíti az ISS-t, ott aztán befogja az űrállomás robotkarja. Ezt követően kirakodják belőle a szállítmányát, majd az egészet feltöltik hulladékkal, és útjára bocsájtják. Az űrhajó küldetésének végén a légkör határán megsemmisül.

2016. október 30. – A Cygnusszal ellentétben a Szojuzt viszont nem egyszeri küldetésre tervezték, bár nagyobb része ennek is megsemmisül. Az űrhajó középső részén található a kúp alakú parancsnoki kabin, vagy más néven visszatérő modul, amivel a küldetés végén landolni lehet. Fellövéskor és leszálláskor is itt tartózkodnak az űrhajósok, és innen irányítják az űrhajót, csak a Föld körüli pályára állás után mennek át a tágasabb orbitális kabinba. A visszatérő fülke alján hőpajzs található, ami a légkörbe történő visszatérés során véd, ezen kívül irányító- és fékezőrakéták, valamint hatalmas ejtőernyők segítik a biztonságos Földet érést.

2016. november 14. – Szuperhold Szojuz rakéta mögött Bajkonur felett. Ehhez talán nem is kell többet hozzáfűznünk. Űrkutatás = örök Magic!