Tudomány
Sikerült megfejteni egy újabb holt-tengeri tekercset
A héber nyelvű irat ősi júdeai szertartásokba enged betekintést.
Izraeli régészek ismét egy lépéssel közelebb jutottak a Holt-tengeri tekercsek rejtélyéhez. A Haifai Egyetem kutatói helyreállítottak és megfejtettek egy újabb, eddig még lefordítatlan kumráni szöveget. Az eddig 900, ősi zsidó kéziratot tartalmazó gyűjtemény több vita tárgyát képezte a tekercsek felszínre kerülése óta eltelt hét évtized alatt.
Egy ősrégi naptár
Eshbal Ratson és Jonathan Ben-Dov az elmúlt évet azzal töltötte, hogy 60 töredékéből rakta össze ezt a tekercset. A tudósok szerint a régi szöveg egy olyan közösség életébe enged bepillantást, akik egy 364 napos évkörben éltek.
Ez a szám néggyel és héttel is osztható, és így a jeles alkalmak mindig ugyanarra a napra estek. A kumráni naptár ezért fixnek volt nevezhető.
Sajtóközleményükben azt is elárulták, hogy egy, az időszakokra vonatkozó beosztást is kiolvastak a szövegből: a Tekufah héber szó jelöli az ünnepi periódusokat. Ezeket az eseményeket korábban is megemlítették már másik tekercsek, de a nevük most derült csak ki.
Még két vallási ünnep leírását is megtalálták a szövegben, melyek a többi tekercsből már ismerősek voltak: az Új Bor, majd az Új Olaj ünnepét száz nappal a szüreti fesztivál után, illetve 150 nappal a Páska első szombatját követően ülték meg.
Ez a tekercs pár információt is elárul készítőiről, akik a környező kősivatagban vándoroltak, a Krisztus előtti második századtól kezdődően, egészen az időszámításunk szerinti második századig. Az ünnepek dátumait odafirkantották a szöveg hasábjai mellé a margóra, amiből arra lehet következtetni, hogy egy másik személy egészítette ki a tekercset, nem pedig az, aki leírta a szövegtestet.
Rejtélyek
Mivel vallási iratokról van szó, számos ellentmondás övezi a tekercseket. Keletkezésük nagyájból kétezer évvel ezelőttre tehető, de a szerzők kiléte még mindig nem tisztázott. A szakemberek abban egyetértenek, hogy a dokumentumok – melyek közt értelmező, bölcselkedő, apokaliptikus és naptári jellegű is van, a himnuszok és imák mellett – sivatagban élő júdeaiaktól erednek.
Közel 230, “biblikus” irat szerepel a gyűjteményben, melyekben a Tórában leírtak visszaköszönnek. A „nem-biblikus” jellegű dokumentumok pedig a szentírás tartalmához lazábban kapcsolódnak: a vallásos hitvilágot és annak közösségi gyakorlását szemléltetik, nem a Biblia történeteire fókuszálnak.
A legtöbb tekercs nyelve héber, vagy titkosírással készült, de kerültek elő arámi és görög szövegek is. Zömüket pergamenre vetették, de pár papirusz alapút is találtak. Illetve egy rézlemezes változat is a gyűjteményt gyarapítja. A scannelés technológiája nagyban megkönnyíti, hogy ezek a tartalmak megőrződjenek. Most eggyel kevesebb megfejtetlen maradt a még lefordításra váró kötegből, teszi hozzá a National Geographic.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
