Tudomány

Áttörés lehet: van egy baktérium, amelyik aranyat csinál

  • Szerző:nuus
  • 2018.02.11 | 06:46
  • trendindex: 7

Kivágja a rezet, és még az ürülék is arannyá válik ennél a mikrobánál.

Nincs még egy létforma a bolygónkon, amely olyan ügyesen szivárgott volna be bármilyen környezetbe, mint az egysejtűek közül a baktériumok. Ezerféle szerepet töltenek be a világunkban, melyek közül kevésbé ismert az, hogy még nemesfémet is képes némelyik előállítani.

Most egy nemzetközi kutatócsoport rántja le a leplet az aranycsináló Cupriavidus metalliduransról, mely élőlény nem elég, hogy pirinyó aranyrögöket produkál, de előtte még mérgező fémeket is fel tud dolgozni.

via GIPHY

Több elemhez hasonlóan az arany is átmegy egy teljes biogeokémiai körforgáson: feloldódik, szétterül és újra koncentrálódik a Föld üledékes kőzeteiben. A mikrobák a részesei ezen folyamatoknak, és a tudósokat az ejtette gondolkodóba, hogy hogyan ússzák meg ezek a bacilusok mérgezés nélkül, hiszen a talajban lévő arany ionok igencsak károsak lehetnek a számukra is.

Erről a pálcika alakú bacilusról még 2009-ben derült ki, hogy aranyat ürít: anélkül, hogy belepusztulna vagy károsodna a mérgező összetevőktől, képes átalakítani az elemet fémes formájára.

Tanulmányunk lényege, hogy méregtelenítés során ez az élő szervezet aranyat hoz létre.

összegezte akkor Frank Reith. Most, több év kutatás után a geomikrobiológus és csapata megfejtette, hogyan is zajlik maga a folyamat.

via GIPHY

Az adott baktérium olyan talajokban tenyészik, amelyek hidrogént és különböző mérgező nehézfémeket egyaránt tartalmaznak. Konkurenciája nincs, ugyanis a káros anyagok minden más életet ellehetetlenítenek az ilyen összetételű földben.

Ha egy organizmus pont ezt az élőhelyet választja, akkor meg kell tanulnia védekezni a káros behatások ellen.

fejti ki a mostani tanulmány társszerzője, Dietrich H. Nies. A halle-wittenbergi Luther Márton Egyetem mikrobiológusa szerint igencsak leleményes ez a bacilus, melynek a védelmében nem az arany játszik kulcsszerepet, hanem a réz. Mindkét elem könnyen bejut a C. metallidurans sejtjeibe, és ha már odabent vannak, akkor a rézionok és az aranyvegyületek mélyen behatolnának a baktériumba, ahol hatalmas pusztítást tudnának egyébként végezni.

via GIPHY

Hogy megvédje magát, az organizmus enzimek segítségével távolítja el a sejtjeiből ezeket a bántó fémeket: a rezet a CupA enzim szállítja el, míg az arany jelenléte egy újabb problémát vet fel.

Amikor az aranyvegyület egyszerre van jelen a rézzel, az enzim elnyomódik, és a mérgező anyagok ott maradhatnak a sejt belsejében.

Nies szerint más baktériumnál ekkor állna be a vég, vagy volna kénytelen odébb állni, kevésbé mérgező környékre, de ezen a baciluson nem lehet ilyen könnyen kifogni. Kirázza a kisujjából a CopA enzimet, és máris ura a helyzetnek.

via GIPHY

Ez a molekula képessé teszi az organizmust, hogy átalakítsa a réz és az arany vegyületeit is, olyan formára, amelyet könnyebben tud az élőlény kezelni.

Emiatt a mechanizmus miatt nem jut mélyre a sejtjeiben sok veszélyes fém. Így csak kisebb mértékű mérgezést szenved el a bacilus, ugyanis az enzim akadálytalanul löki kifelé belőle a túlságosan nagy mennyiségű rezet.

Ennek a folyamatnak az egyik része az, hogy szó szerint „kivágja a rezet”, ezzel együtt viszont csinos kis aranyrögök is a mikroba felszínére kerülnek.

via GIPHY

Természetesen a tudósok szeme felcsillant, hogyan lehetne a fenti mechanizmust az emberiség hasznára hajtani: az értékes fémek ércekből való kinyerését fel lehetne pörgetni a látottak alapján. A jelenlegi eljárások elég bonyolultak, és csak kis mennyiségekre sikerül egyszerre szert tenni. A Science Alert szerint ismét egy fontos lépéssel kerültünk közelebb az arany körforgásának megértéséhez.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
TV
Durva döntést hozott a Netflix
  • szerző:nuus
  • 2024. 03. 03.
Életmód
Lehetsz csinos pénz nélkül is!
  • szerző:nuus
  • 2024. 03. 25.