Tudomány
Nem gondolnánk, de tudományos tény, hogy a zenekar lelke a basszusgitáros
Ez a megállapítás innentől tudományosan is érvényes.
„All about that bass” – azaz minden a basszuson múlik. Aki a rock&rollt és a bluest szereti, az eddig is gondolhatta, hogy lehet ebben valami – de most tudományos alapon is bizonyítást nyert ez a sejtés. Kiderült ugyanis, hogy az emberi agy könnyebben ráérez a ritmusra, ha az mélyebb hangon szólal meg.
Más szavakkal: a basszusgitáros sokkal fontosabb tényező egy dal szerkezetében, mint ahogyan ezt eddig véltük. Tehát: narcisztikus frontemberek, hiperaktív dobosok és nagyterpeszes szólókat lenyomó gitárhősök, tessék egy kicsit visszavenni, mert a bőgős a gerince a dalnak!
A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalán megjelent tanulmány szerint az emberek sokkal fogékonyabbak a ritmusváltásra, ha azt mélyebb hangokon hallják – például egy basszusgitáron – mint ha ezt egy kevésbé mély hangú zeneszerszám kelti, más hangmagasságon.
A kanadai McMilton Egyetemen, a Laurel Trainor pszichológus által vezetett kísérlet során jött ki az az eredmény is, hogy a hibákat is jobban kihalljuk a mély hangok esetében. Az EEG-vel (elektroenkefalográf) lefolytatott vizsgálat mutatta meg, hogyan reagál az agy a különféle fekvésű hangokra. Még az ujjukkal is pontosabban doboltak a résztvevők, amikor mélyebb hangok jutottak a fülükbe.
Ez innentől hivatalos, hogy a basszusgitáros tartja össze az egész kompozíciót, mélységet és komolyságot kölcsönözve a produkciónak. Nélkülük a zene unalmas és a szerkezete sem teljes.
Ezt erősíti meg a Northwestern Egyetem idevágó, 2014-es vizsgálata is: kimutatták, hogy ha olyan zenét hallgatunk, amelyben feltűnő a basszus, akkor elfogadóbbak leszünk a világ felé. Ugyanis erőteljesebbnek és magabiztosabbnak érezzük tőle magunkat: jobban megy a munka és az edzés is. Tehát ha legközelebb fel szeretnél pörögni, akkor jusson ez az eszedbe!
A basszusgitárosok elismertségén még van mit javítani, mert kevés látványos szóló vagy virgázás kapcsolódik hozzájuk. Vannak azért üdítő kivételek, gondoljunk például a Led Zeppelintől a Dazed and Confusedra, a Red Hot Chili Peppersből Flea-re, vagy Biggie Smallstól a Hypnotize magával sodró basszusmenetére.
Az életünk fakó volna mélyek nélkül; ha legközelebb koncertre megyünk, figyeljünk jobban oda ezekre a szürke eminenciásokra, akitől lüktet a produkció – javasolja a Simplemost.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
