Tudomány
Ezt árulja el az agyad szerkezete a személyiségedről
Az vagy, ahogyan be vagy drótozva?
A lábujj hosszától kezdve a kézíráson át az alvási pozícióig számos dolgot tanulmányoztak már, összefüggésben a különleges személyiségvonásokkal. De ezek zömét véletlenszerű egybeeséseknek kell tekintenünk – szép is lenne ha éppen a lábujjunk mérete felelne az egyéniségünkért.
Viszont az agyat érdemes ilyen szempontból vizsgálni: összetett anatómiája leleplezheti jó néhány tulajdonságunkat. Pár meglepő különbséget ugyanis már sikerült felfedezni az eltérő személyiségtípusú emberek fejében. Feltehetjük, hogy a szerkezeti változások – akár ha a vastagságot, a területeket vagy a tekervényeket tekintjük – adódhatnak abból is, hogy a korai fejlődése hogyan alakult az illetőnek.
A Social Cognitive and Affective Neuroscience című lapban megjelent egy nemzetközi kutatócsoport által készített tanulmány, melyben 500 személy agyát elemezték. Az amerikai National Institutes of Health megbízásából készült tanulmány alanyai 22-36 év köztiek voltak. A résztvevőket kérdőívezés segítségével sorolták az öt fő személyiségtípusba: neurotikus, extrovertált, nyitott, beleegyező és lelkiismeretes – írja a WE Forum.
Azt találták, hogy a neurotikus alanyok, akik valamilyen mentális rendellenességgel, például szorongással küzdenek, vastagabb kéregállománnyal (cortex) rendelkeznek; bizonyos agyterületeik és tekervényeik pedig kisebbek a többiekénél. Ezzel szemben a nyitott személyiségeknek, akik kíváncsiak és kreatívak, az agykérgük vékonyabb, agyi területeik és tekervényeik pedig nagyobbak. A beleegyező embereknek látványosan fejlett a prefrontális kérgük (a PFC, mely terület az együttérzésért és a szociális készségekért felel).
Ez a tanulmány az első, amely az öt fő személyiségtípus szempontjából vizsgálja az agy szerkezetét, egy viszonylag nagy mintán. Egy korábbi vizsgálat azt hozta ki eredményül, hogy a feltűnően antiszociális tinik agyának szerkezete lényegesen eltér azoktól a kortársaktól, akik egyáltalán nem viselkednek bomlasztóan.
A kapcsolat az egészséges emberek agyszerkezetének eltérései és a személyiség közt azt sugallja, hogy az agyi változások még jellegzetesebbek lehetnek a mentálisan sérült alanyoknál. Ha ezt elfogadjuk, akkor fontos lépést tettünk a mentális rendellenességek jobb megértése felé. A jövőben könnyebb lesz így korábban kiszűrni azokat is, akik nagyobb eséllyel hajlamosabbak ilyen problémára.
Erőltesd meg az agyad!
Az eltérések vélhetően a kéreg megnyúlásából származnak. Ez egy olyan fejlődési folyamat, mely az agyunkat abba az irányba formálja, hogy a rendelkezésére álló maximális helyet kitöltse, illetve a tekervények mennyiségét is növelje, miközben a lehető legjobban el is vékonyodik. Más szavakkal: ahogyan növekszünk az anyaméhben, illetve életünk során, az agykéreg – minden területét beleértve – veszít vastagságából, miközben egyre nagyobb területet foglal el. Mintha egy gumilepedőt nyújtanánk és hajtogatnánk össze: növeli a területét, de rétege közben vékonyodik.
Ezért van az, hogy minél fiatalabbak vagyunk, annál ingerlékenyebbek is. Ahogy telik az idő, megtanuljuk kezelni érzéseiket, egyre lelkiismeretesebbek és kedvesebbek leszünk.
Ez az új tanulmány azt erősíti meg, hogy a személyiség kialakulásának a gyökere az agy fejlődésében rejlik. A kéreg megnyúlásának folyamata a kulcs, mely engedi, hogy az agy úgy növekedjen gyorsan, hogy közben végig el is fér a koponyában.
Hogy az agyi szerkezetek különbségén múlna az egyéniségünk, azzal tulajdonképpen azt is állítják, hogy a genetika szerepe óriási. Az agyi scannelés önmagában nem tudja feltárni, mi okozza a személyiségek eltéréseit; de a következő feladat az lesz, hogy a kutatások az alanyokat gyerekkortól fogva vegyék górcső alá, hogy kiderüljön, a gének vagy a környezet befolyásolja-e inkább az agyi érést, és így: a személyiséget.
Az emberi viselkedés megértésében újabb mérföldkőnek számít ez a vizsgálat. Azt ne felejtsük azonban el, hogy nem tehetnek mindenről a génjeink: azt kell magunkban erősítenünk, ami a személyiségünk pozitív vonása, és igyekezzünk is azon, hogy jobb emberek legyünk.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
