Tudomány
Influenza ellen legjobb a békanyálka, te bevennéd?
A dél-indiai kétéltű által kiválasztott anyag úgy tűnik, elbánik pár durva vírussal.
A georgiai Emory Orvosi Egyetemen kimutatták, hogy egy dél-indiai béka nyálkájában levő kémiai anyag képes megölni az influenzavírus bizonyos fajtáit. Még jó időbe fog telni, amíg a tudósok vírusfertőzés esetén embereknél is bevethető gyógyszert tudnak a talált kemikáliából előállítani, de ez egy nagy előrelépés lenne a kórokozók elleni küzdelemben.
A Hydrophylax bahuvistara nevű, színes kis jószág bőrváladéka tartalmazza azt az összetevőt, ami vírusok és baktériumok ellen is védelmet nyújthat. Az Immunity magazinban közzé tett tanulmány beszámol az egerekkel lefolytatott kísérletekről, melyeket a molekula szintetizált változatával végeztek több vírus ellen, elég jó eredményekkel. Például a minden évben taroló H1 kórokozó esetében is hasznos lesz az új gyógyszer, főleg ha a megszokott vakcina éppen nem elérhető.
Sajnos ez az „urumin” nevű összetevő nem marad meg sokáig a szervezetben; a kutatók most azon dolgoznak, hogy minél stabilabbá tegyék a vegyületet – számol be a Gizmodo.
Ez a felfedezés arra mutatott rá, hogy a kétéltűek, és további élőlények új forrásokként szolgálhatnak a kórokozók elleni küzdelemben. A kutatást végző tudósok abban is reménykednek, hogy hasonló, béka-váladékból előállítható molekulák egyéb vírusokkal szemben is felhasználhatóak lesznek: akár a Zika vagy a dengue esetében is.
A békákat nem dönti le az influenza, bakteriális fertőzésekre viszont inkább hajlamosak. A Emory szakemberei ezért feltételezik, hogy a brekik által előállított bizonyos peptidek (a protein-építő, rövid aminosav-láncok) vírusölő hatással bírhatnak. Joshy Jacob, a kutatás vezetője meséli, hogy
A bőrük által kiválasztott peptidek antibakteriális hatásúak. Feltételeztük, hogy némely vegyületek a vírusok ellen is jó szolgálatot tehetnek, és ez a tesztelés során be is bizonyosodott.
Ez a peptid az influenzavírus felszínén lévő hemagglutinin proteint veszi célba és rombolja le, így okozza a vírus pusztulását.
Pár antibakteriális peptid pedig úgy dolgozik, hogy a sejtmembránon üt lyukat, kivéve az urumint. Az egereken végzett elektron mikroszkópos vizsgálatok azt mutatták, hogy az anyag több típusú H1-gyel szemben is hatékony volt (beleértve a 2009-es járvány okozóját), de például a H3N2 esetében már nem volt átütő a siker.
A peptid azért a H1 esetében a leghatékonyabb, mert tud kapcsolódni egy adott proteinjéhez. Más kórokozókból ez a rész hiányzik.
A jó hír az, hogy az urumint elő lehet állítani, így nem kell szegény békák bőrét megfejni, hogy nagyobb mennyiségű hatóanyagra tegyünk szert. A keserű pirula pedig az, hogy az emberi szervezet hamar kiveti magából az idegen peptideket. Hogy elfogadhatóvá tegyük ezt a vegyületet a testünk számára, ahhoz még sok munkára van szükség.
Az a hihetetlen még ebben a történetben, hogy milyen könnyen fedezték fel ezt a peptidet. Mert általában a gyógyszerkutatás során több ezer, vagy akár millió mintát is ki kell szűrni, amíg végre valami ígéretes anyag kerül elő. Jacobék jelen esetben 32 olyan peptidet vizsgáltak meg, amelyeket a kétéltűek védekezésre állítanak elő.
Ez az eset is példa arra, hogy a természetben már jelen van a gyógymód minden halálos kórra, csak fel kell fedeznünk.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
