Amerikai tudósok először ültettek át emlékeket

A UCLA kutatói azt bizonyították, hogy egyes alapvető emlékek az adott egyedek örökítőanyagában is eltárolódnak, így pedig tovább is lehet adni őket, vagy éppen átültetni, mint ennek a kísérletnek az esetében. Itt persze nem olyan bonyolult emlékekre kell gondolni, mint az emberek esetében, a kísérleti alanyok ugyanis csigák voltak, az emlék pedig egy tanult reflex.

Nagyon röviden: a donor csigákat áramütésekkel kezdték el kezelni, ennek hatására az állatok behúzták lábrészük oldalsó húsos redőit. Ez aztán mint alapvető emlék, el is raktározódott bennük. Azok a csigák, amik több áramütést kaptak, több körben, kezdtek máshogy reagálni az elektrosokkra: megjegyezték, hogy hamarosan úgyis jön a következő ütés, ezért egyre tovább és tovább maradtak behúzott lebenyekkel. Ez a kő egyszerű reflex pedig az állatok RNS-ében is kódolására került. Az örökítőanyag más egyedekbe történő átültetésével pedig ez az emlék is átkerült: azok a csigák is tovább maradtak összehúzódva, akik korábban nem kaptak áramos kezelést, mivel már bennük voltak azok a gének, amik ezt megtanulták.

A kísérletet később idegsejtekkel és vegyi anyagokkal is megismételték, az eredmény pedig ugyanaz lett. Persze ez nem jelenti azt, hogy emberi memóriát is át lehetne átültetni, hiszen az emberi agy jóval bonyolultabb egy csiga idegrendszerénél, az első csók emléke pedig sokkal rétegzettebb élmény, mint egy áramütés ingere. Egy jó tollú sci-fi író viszont kiváló sztorit tudna kerekíteni, ha az emberekre vonatkozóan kicsit tovább gondolná a csigás kísérletet.