Tudomány
Mi lesz itt? 40 ezer éves, halottnak hitt sarkkörön túli lények kelnek életre!
Jégzombik már nem csak a filmeken léteznek.
A permafroszt olvadozik, így a dermedt fogságból egyre több furcsa, rég nem látott lény szabadul ki. 1550 és 1850 közt volt egy kisebb jégkorszak, ami jelentősen megnövelte bolygónk jégsapkáit. A Grönland vonalán található, kanadai Ellesmere-szigeten a Könnycsepp-gleccser is enged mostanában: a hosszú évek óta szunnyadó moha-pamacsok is egyre inkább felszínre kerülnek.
Catherine La Farge fókuszában az Aulacomnium turgidum nevű növényke áll: azon kevés élőlények egyike, amelyeknek kedvez a klímaváltozás. De évezredek óta holtnak hitt baktériumok és többsejtű állatok is éledezni kezdtek:
Nem is gondolnánk, hogy a többszáz éve mirelit állapotban lévő lények vissza tudnak térni az életbe.
mondja a University of Alberta munkatársa, aki 2009 óta vizsgálódik a térségben. Eddig főleg megfeketedett, holt növényi maradványokat gyűjtött be, ám most életképes, zöld szövetek is kerültek elő. Egy tucat mintát Edmontonba szállított, ahol a jó meleg laborban tápdús talajba helyezte a mohákat – és láss csodát: a harmaduk növekedésnek is indult.
Elképesztő!
véli a kutató, ugyanis a miniatűr jégkristályok belülről szabdalták a szövetek sejtmembránját, ezért a legtöbb élőlény össze is szokott roskadni a fagy hatására. Remélve, hogy utódai tavasszal úgyis átveszik a stafétát.
A moha ennél kalandosabb utat járt be. Kiszáradással védekezett, amikor a hőmérséklet csökkenni kezdett. A károsodott részek helyett pedig más sejtek vették át a továbbélés feladatát, amelyek többféle szövetté is tudtak alakulni. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberi őssejtek is működnek.
Párhuzamosan a kanadaiakkal, az angol Peter Convey is hasonló eredményre jutott. A British Antarctic Survey munkatársa egy 1500 éves növényt élesztett fel, mely a világ túlvégéről származik.
Ha az antarktiszi moha túlélte a fagyasztott állapotot, akkor kiolvadva a spóráin keresztül hihetetlenül fel tudja gyorsítani a térség benépesítését.
véli a tudós, aki szerint egy holt területből így egyik napról a másikra zöld táj lehet, megágyazva sokféle, idesereglő lénynek. A University of Tennessee részéről Tatiana Vishnivetskaya a szibériai talajt fúrja. A mikrobiológus főleg egysejtűekre hajt:
A petri-csészében felélesztett, millió éves baktérium többnyire hasonló azokhoz, amilyenek jelenleg körülöttünk is megtalálhatóak.
Ám tavaly egy olyan lényre bukkant, ami már aggyal és idegrendszerrel is bírt. Hosszú, szelvényes fonalférget talált, fejjel, illetve végbéllel a két végén. A fél-milliméteres állatka az eddigi legbonyolultabb túlélő, akit sikerült visszahozni. 41 ezer évre becsüli az életkorát a kutató, azaz a neandervölgyiek még találkozhattak is vele, említi meg a sciencealert.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
