Tudomány
Waterworld 2100: mi van, ha Föld nagy jégtakarói felolvadnának?
Egyre több jel mutat arra, hogy a globális felmelegedés következményeként a Földet borító jégtakaró vészesen fogyatkozik. De mi történne, ha felolvadna Grönland és Antarktisz?
1880 óta bolygónk átlag-hőmérséklete 1,1 Celsius fokkal emelkedett meg. 2001 óta a tavalyi volt a legforróbb nyár, és várhatóan az idei sem sokkal marad majd el mögötte. A NASA számításai szerint 95 százalék a valószínűsége, hogy ez a felmelegedés az ember 20. század közepétől számított tevékenységének egyértelmű következménye. Bár az összefüggést Trump vitatja, 100 éghajlattal foglalkozó tudósból 97 egyetért vele.
How Will Earth Change If All the Ice Melts?
Seeing An Inconvenient Sequel is taking action, get tickets to see it in select theaters now & everywhere Aug. 4th: https://fandan.co/2ucigMW #BeInconvenient Please Subscribe: http://bit.ly/2dB7VTO Patreon: https://www.patreon.com/RealLifeLore Music is by Brandon Maahs. Check out his website and music by clicking this link: http://www.brandonmaahs.com/audio-reel Instagram: https://www.instagram.com/official_wh…
Tény, hogy a jég gyorsabban olvad, mint ahogy gyarapodna. Ezzel együtt emelkedik a tengerek vízszintje. A volumen érzékeltetése végett: 1801 – 1900 között a tengerszint 6 centiméterrel emelkedett meg. A 20. században már 19-cel nőtt, tehát gyakorlatilag háromszor olyan gyorsan, mint a megelőző évszázadban. A 21. évszázadra még aggasztóbb méretek öltött: 2100-ra két és fél méterrel emelkedhet meg a tengerek vízszintje világszerte. Ez azzal járna, hogy az olyan szigetországok, mint a Maldív-szigetek, a Marshall-szigetek, Kiribati és Tuvalu totál eltűnnének a vízben.
A teljes lakosságukat evakuálni kellene valahova máshová, több ezer hontalan embernek kellene új hazát találni. De ezen felül hirtelen 150 millió menekült lenne kénytelen elhagyni otthonát. És ez még a pozitív forgatókönyv.
Mert sokkal parább lenne, ha tényleg elolvadna az összes jég a Földön, és eltűnne a komplett Antarktisz és Grönland. Mindez elképesztő mértékben, 68,3 méterrel emelné meg a tengerek vízszintjét. A jelenlegi olvadás mértéke mellett ez 5000 évbe telne, de könnyen elképzelhető, hogy hamarabb bekövetkezik, mint gondolnánk. És ez alapjaiban fogja megváltoztatni a föld arculatát.
Az USA nyugati partvidéke teljesen eltűnne. Víz alá kerülhet Seattle, Portland, San Diego, Sacramento és Los Angeles. Mondjuk San Fransisco csak egy sziget lenne. A keleti parton elmerülne Houston, New Orleans, egész Florida és Delaware állam, New York, Philadelpiha, Baltimore, Washington D.C., Boston. Kemény mi? Pedig világszerte sokkal durvább lenne a helyzet.
Dél-Amerikában két új belső tenger jönne létre Brazília helyén. Buenos Aires, Rio de Janeiro eltűnne a napvilágról. Még nagyobb veszteség rázná meg Európát. Azon meg se lepődünk, hogy Hollandia eltűnne, de Dánia nagy része sem maradna szárazon. Belgium fele vízbe kerülne, a Brit-szigetek pedig egy gizda gyíkká változnának. London helyett új fővárost kellene keresni. Németország csak az északi részét veszítené el, köztük Berlint is.
Isztambul elmerülne az öbölben, viszont a Krím-félszigetért már nem kellene küzdeni, lévén szigetté változna. A Fekete-tenger összeköttetésbe kerülne a Kaszpi-tengerrel, ami így megmenekülne a kiszáradástól. Alexandria és Kairó csak a képeslapokon létezne tovább, a Perzsa-öböl viszont gyarapodna Katar és Bahrein kárára. Ázsiában minden fontosabb nagyváros, köztük Shanghai, Peking, Szöul, Phenjan és Tokió kerülne víz alá. Ausztrália sivataga viszont egy belső tengerrel gazdagodna.
Ellenben egy sovány vigaszunk lenne: az Antarktisz helyén egy új szárazföld várná az embereket, hogy betelepüljenek.
Forrás: Real Life Lore
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
