Négyezer éves almát találtak Bécsben

Alaposabb vizsgálatuk után kiderült, hogy elszenesedett vadalma maradványairól van szó. A leletről a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) a pénteki “alma napja” alkalmából számolt be, amelyet hagyományosan november második péntekén ünnepelnek Ausztriában – közölte az APA osztrák hírügynökség.A feltárt földműves település időszámításunk előtt 2400 körül volt lakott, a kőkorszaki gyümölcs tehát az alma legrégebbi ismert bizonyítéka osztrák földön. Az almát szándékosan vihették a környező erdőkből a településre, ahol elraktározhatták télire.

Elfelezték, és nyilván meg is aszalták

Ismerünk hasonló, Svájcban talált alma leleteket, melyeket eredetileg háncsra akasztottak, és levegőn szárított aszalt gyümölcsként raktároztak el” – mondta Marianne Kohler-Schneider, a Boku archeobotanikusa.A vadalma az újkőkorszakban kedvelt tápláléknövényként fontos vitaminforrás volt télen. A bécsi almát egy aszalón megszáríthatták, ám eközben beleeshetett a tűzbe, ezért végül a szemétgödörbe dobták, így őrződött meg több ezer éven át. A feltárt alma európai vadalma (Malus sylvestris) lehet. A ma kultúrnövényként termesztett alma csak évezredekkel később érkezett Közép-Európába.