Tudomány
Netes matekmémek: miért nem tudjuk megoldani őket?
Trükkös feladványok, amiktől felrobban a fél internet.
„Csak a zsenik tudják megoldani”, „Az emberek 70%-a nem tudja a helyes választ” – ilyen és hasonló feliratokkal keringenek az interneten olyan feladványok, melyek megoldásához bőven elegendőek az általános iskola alsó tagozatos matematikai ismeretek. Mégis emberek milliói esnek egymásnak és sokszor meglehetősen durva módszerekkel próbálják igazukat bizonyítani azokkal szemben, akiknek egy másik eredmény jön ki rá. Mosóczi András egyetemi óraadó segítségével megfejtjük ezeknek a titkát, és még az is kiderül, hogy miként lehet mindez a hasznunkra.
Miért vitatkoznak felnőtt emberek milliói általános iskolás matekpéldák eredményein? Hiszen azt tanultuk, hogy a matematikában egyértelmű szabályok vannak és ezért csak egyféle jó eredmény létezhet. Nézzük meg például azt a feladványt, amely az egyik legnagyobb vihart kavarta a közösségi médiában, és így szólt: 8:2(2+2)=?
Ez a feladat mára mémmé vált, véget nem érő komment áradatokban estek egymásnak az igazukhoz kétségbeesetten ragaszkodó táborok. A vita tárgya nevezetesen az, hogy a helyes végeredmény 1 vagy 16. Itt persze jogosan tehetjük föl a kérdést: nem teljesen mindegy? Végülis valóban mindegy, hiszen senkinek az élete nem múlik rajta, mégis már-már életveszélyes fenyegetésekig ment a vita a helyes eredményről.
„A problémát a legtöbb ember számára az okozza, hogy hibásan használják a matematikai szabályokat. Azért, mert nem elég világosan magyarázták el őket. Ez pedig egy nagyon is fontos dologra világít rá. Az emberek nagy része valójában nem a matekot nem érti, hanem a hibásan elmagyarázott matekot. És ez hatalmas különbség” – mondja Mosóczi András egyetemi óraadó A Gondolkodás forradalma című matematika-népszerűsítő könyv szerzője.
Lehet, hogy mégis jó vagyok matekból?
Sokan már az általános iskola ötödik, hatodik osztályában végleg elkönyvelik magukat matematikai analfabétáknak és onnantól el is engedik ezt a tantárgyat. De mi van akkor, ha nem is a matekkal van a probléma, hanem a rosszul magyarázott matekkal? Most mindjárt próbára is tehetjük magunkat ezen a játékos kis felületen, ahol csokikkal magyarázzák el nekünk a műveleteket és így lehull a lepel az összes neten keringő matekos feladványról.
Ha ezt a magyarázatot értettük, akkor valójában nem is vagyunk rosszak matekból, egyszerűen csak arról van szó, hogy nem jól magyarázták eddig. Erre hívja föl a figyelmet Mosóczi András, aki az utóbbi időben számos matematika-népszerűsítő előadást is tartott, és rengeteg embernek hozta vissza a „hitét” a matekban. Mosóczi szerint hatalmas károkat tud okozni a rosszul tanított matek, mert amellett, hogy megutáltatja a tantárgyat, az embereket egy hibás logikára tanítja meg, ami jobban árt, mintha egyáltalán nem is tanultak volna semmit. Mark Twain szavait idézve „Sosem az okozza a bajt, amit nem tudsz, hanem az, amit biztosan tudsz, de mégsem úgy van”.
Pontosan ez a probléma a rossz matekoktatással is. Az emberek mindezt látják, és érzik, hogy valami nem stimmel és ezért jutnak sokan arra a következtetésre, hogy jobb lenne, ha inkább nem is tanítanának matekot, vagy ha igen, akkor csak egészen alap szinten. Pedig a valódi megoldás az lenne, hogy végre tanítsuk jól a matekot. Ennek azért van most igazán nagy jelentősége, mert – ahogyan Mosóczi a könyvében is fogalmaz – egy újabb ipari forradalom előtt állunk, ahol megint emberek millióinak a munkáját fogja veszélyeztetni vagy teljesen meg is szüntetni az átalakuló technológia. És ezt a versenyt azok fogják megnyerni, akik jobb problémamegoldók és kreatívabb a gondolkodók, ezen készségek pedig a matematika-oktatással nagyon jól fejleszthetők. Persze csak a jó minőségű matematika-oktatással.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
