Tudomány
Egy régen kipusztult tengeritehén faj hatalmas maradványaira bukkantak egy orosz szigeten
Az állat teljes csontvázat sikerült kiásni, egyedül a feje hiányzik.
Amikor először kibukkantak a csontok a földből, Maria Shitova és csapata még azt hitték, hogy csak egy régi kerítés az, de aztán rájöttek, hogy azok bizony bordák. Sokáig és jó mélyre kellett ásniuk, amíg előbukkant végre a tengeritehén 17 láb hosszú maradványa. Mindez az orosz Commander-szigeteken történt, a Komandorsky Természetvédelmi Területen. A Steller-tengeritehén, aminek a maradványaira most rábukkantak, egyébként már kihalt.
1741-ben halászok fedezték fel az állatot, de bő 20 évvel később egy sem volt már belőle, ugyanis a Bering-tengerben élt Steller-tengeritehenet, aminek egy-egy példánya 8-10 tonnát nyomott, szorgosan vadászták az emberek – ahelyett, hogy megismerték és tanulmányozták volna. De sajnos egy állat több mint 30 embert bőségesen ellátott egy hónapon át, ez pedig nyomós érv volt a vadászat mellett.
Remains of a gigantic, extinct sea cow found buried under a Siberian beach https://t.co/shPXrsuQYg pic.twitter.com/mGfPQnmUs6
— Motherboard (@motherboard) 2017. november 20.
Lorelei Crerar, a George Mason Egyetem professzora, aki egyébként pár éve cikket is írt az állatról, azt nyilatkozta a nem mindennapi leletről, hogy ez az első és eddig egyetlen majdnem teljes Steller-tengeritehén maradvány, amit kiástak. 1987-ben egyébként már találtak maradványokat a Bering-szigeten, a legteljesebb tengeritehén-csontvázzal pedig a Finn Természettudományi Múzeum rendelkezett eddig. Crerar reménykedik benne, hogy a környéken a fejet is megtalálják. Szerinte ez a tengeritehén-maradvány nem más, mint az a csontváz, amit a fajt végül felfedező és leíró német Georg Stellernek 1941-ben hátra kellett hagynia, amikor visszaindult csapatával a Nagy Északi Expedícióból.
Steller alaposan megfigyelte az állatokat. Szerinte nagyjából 11 700 évvel ezelőtt bukkantak fel, és az alaszkai meg az orosz vizekben úszkáltak. Bár a vízben élt, sosem merült alá, mert tüdővel lélegzett, és az is valószínű, hogy ha lassan is, de a szárazföldön is képes volt járni. Steller még azt is leírta róluk, hogy bár ezek az állatok egyedül éltek. Barátságosak voltak más állatokkal szemben, és amikor elpusztult közülük egy példány, azt mindig meggyászolták.
Jelenleg közel 2000 tengeritehén él az Északi-tengerben, bár ezek nem Steller-tengeritehenek, hanem a rokonaik.

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.