Tudomány
Hoppá, a modern ember őse nagyon sokat szexelt neandervölgyiekkel!
A vártnál több, őskori aktust bizonyítottak be a tudósok, főleg az ázsiai gének alapján.
Köztudott, hogy a legtöbb mai ember hordoz magában legalább egy parányi örökséget a neandervölgyiektől. Évek óta azt halljuk a gének kutatóitól, hogy mindez csak egy rövid ideig tartó keveredési szakasz eredménye lehet. De most egy friss tanulmány jóvoltából fény derült arra, hogy egyéjszakás kaland helyett inkább gyakori interakciók vegyítették a génállományokat a fajok között.
Az Afrikából legkorábban Európába és Ázsiába érkező modern emberek kezdték a kapcsolatfelvételt, majd a népek közel 30 ezer évig egymás mellett éltek, és osztották meg nyoszolyáikat. A szaporodásra képes fajok több hullámban is egymásra találtak – ennek eredménye az átlagosan két százaléknyi örökítőanyag, mely a primitívebbnek mondott őstől származik.
Csak azokban nincsen a neandervölgyi gén, akik Afrikában maradtak.
A fekete kontinens őslakói sosem találkozhattak az északon élő fajjal. Viszont a mai ázsiai populáció kiugróan sok ilyen örökítőanyagot tud felmutatni: 12-20 százalékkal többet megőriztek a neandervölgyiek hozadékából, mint európai társaik.
Így az a feltételezés sem légből kapott, miszerint a két faj egyedei szinte folyamatosan közösültek. Ezt szerette volna igazolni a Temple University két munkatársa is. Nagy mintából válogattak: rengeteg mai ember genomját vetették össze a kihaltnak vélt faj DNS-ével. Az eredmény azt sugallta, hogy a fajok bizony többször is keresztezték egymás útjait.
Egy algoritmus segítségével a
randi időpontok
is kezdtek körvonalazódni. A vártnál jóval összetettebb mintázat bontakozott ki:
Meggyőződésünk, hogy a két csoport több megszakítással, ám rendszeresen vegyítette a génállományát. Ebben az aktuális földrajzi elhelyezkedés szabott csak nekik gátat.
Ez lehet a magyarázat a különböző százalékokra, mely a rokonsági fokot jelzi, és további kutatások pontosíthatják is, milyen intenzíven kapcsolódtak egymással a különböző kolóniák, teszi hozzá a Science Alert.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
