Egészség
Hoppá, a neandervölgyi génekből jönne dohányzás és az autizmusra való hajlam?
Norvég tudósok szerint a kereszteződés hatása a depresszió és a magas koleszterinszint is.
Fosszíliák genetikai elemzése arra engedte következtetni Svante Paabo professzort és csapatát, hogy a neandervölgyieket mégsem irtotta ki teljes mértékben a modern ember őse – sokkal inkább történhetett keveredés a két faj között. A lipcsei Max Planck Intézet tudósai szerint jó eséllyel beolvadtak a kihaltnak vélt faj egyedei.
View this post on Instagram
Az Afrikából 450 ezer évvel ezelőtt kirajzott faj után a modern ember őse 60 ezer évvel érkezett meg Eurázsiába, majd újabb 30 ezer év múltán a neandervölgyieknek már írmagjuk sem maradt – legalábbis sokáig így vélték az antropológusok és régészek.
Ha a 15 ezer neandervölgyi génből pár ezer genomot kiragadunk, akkor kiderül, hogy legalább a felük itt járkál köztünk.
véli Paabo.
Amerikában is hajlanak erre a nézetre: Michael Gregory, a National Institute of Mental Health munkatársa például egy
NeanderMérőt
is kidolgozott: gének elemzése alapján kiszámolja, hány százalékban hordja valaki ezt a fajt magában.
Aki magas pontszámot ért el, annak a koponya-formája is jellegzetesebb.
Norvégiai kutatások pedig egészségügyi problémákkal hozzák összefüggésbe az ősi faj örökítőanyagait. Ole Andreassen, az Osloi Egyetem részéről a magas kolszterinszint, az autizmus és a depresszió jegyeit látja a neandervölgyiek „hatásának”. Bónuszban még a dohányzásra való erős késztetés is kimutatható, teszi hozzá a Daily Mail.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
