Ez a Csernobil-sorozat tűzoltójának, Vaszilij Ignatenkónak igaz története

Vaszilij és Lyudmilla 1979-ben, tiniként ismerkedtek meg, majd 1983-ban összeházasodtak. 1986-ban Vaszilij 25, felesége 23 éves volt. Amikor az atomerőmű robbanása bekövetkezett, Lyudmilla valóban terhes volt.

A férfi nem lett volna szolgálatban aznap éjjel, de sürgősen behívták, hogy segítsen oltani az épület tetőtéri tüzét. Ártalmatlan, de sürgős feladatnak gondolta, hiszen az utolsó utáni pillanatig titokban tartották a helyzet súlyosságát. Vaszilij a történtek után kórházba került, és eleinte egészségesnek hitte magát, kisebb égési sérülésekkel. Aztán persze jött a sejtpusztulás, az immunrendszer leállása, a szövetek szétesése. Lyudmilla végig mellette virrasztott, így tanúja volt annak, hogy először kihullik férje összes foga és haja, aztán megvakul, végül pedig a tüdeje a száján folyik ki.

Naponta 25-30 alkalommal volt széklete: vér, genny és belső szervek darabjai is távoztak a szervezetéből ilyenkor. Olyan pokoli fájdalmai voltak, amiket a morfium sem volt képes enyhíteni. Május 13-án halt meg, amikor Lyudmilla épp nem volt mellette, noha szinte végig férje mellett maradt. Az ápolók annyira el voltak foglalva a többi sugármérgezéssel küzdő beteggel, hogy nem törődtek azzal, hogy a nő a tiltott kórteremben maradt.

Néhány napon belül az oltásban résztvevő valamennyi tűzoltó meghalt, hasonló pokoli kínok közepette. Vaszilijt és társait lezárt cinkkoporsóba temették és a tömegsírt bebetonozták, mert testük még mindig radioaktív volt. Lyudmilla történetét az HBO munkatársai korábbi dokumentumfilmekből és történetekből rakták össze. Az asszony nem akart nyilatkozni: próbál normális életet élni élete legszörnyűbb tragédiája után.

Nyitókép: HBO screenshot